A 25 éves Szlovákia

Őszintén gratulálhatunk és örülhetünk északi szomszédunk jubileumának és eredményeinek.

Nem tudom, könnyebb-e szorosabbá tenni gazdasági kapcsolatainkat. Az alap a közlekedési kapcsolataink javítása. Olvasunk Rajkánál kiépítendő autópályáról, új komáromi hídról, de az Ipolyon nem épülnek a már régóta tervbe vett hidak. Folytatódik vasúti kapcsolataink leépítése, az M2 pedig talán soha nem éri el az országhatárt. Délkelet-Szlovákia magyarlakta sávja a szlovák költségvetés mostohagyermeke, igaz, a határ magyar oldala még látványosabban válságövezet. Pedig egykor a bányavárosok adták az aranyat, az ezüstöt és a rezet, a szorgos német telepesek pedig nem csak sok adót fizettek, sok tehetséges embert is adtak a közös hazának. Később, a dualizmus idején ezen a vidéken virágzott az ipar. A máig fennmaradt történelmi épületek, várak, az erdős-hegyes táj, a karsztvidék barlangjai, a sebes folyók az idegenforgalom felfutását tennék lehetővé. Érdekes, hogy ez egészen jól működik Szlovákiában, de a határ innenső oldalán alig. Az Európai Unió fejlesztési pénzei ide nem jutottak el?

Jóakarattal és beruházásokkal mind a történelmi, mind a gazdasági ügyek megoldhatók. Nehezebbnek látom azt, ami éppen kapocs volt a két ország között: a szlovákiai magyarok kérdését. Ez vita volt az 1990-es évek elején, és nem oldotta meg Szlovákia tagsága sem az Európa Tanácsban, sem a NATO-ban, sem az Európai Unióban: Magyarország és a szlovákiai magyarok sem látják biztosítva a mára félmillió alá csökkent közösség jövőjét. Megfelelő területfejlesztéssel, az infrastruktúra radikális javításával az anyagi jövő megteremthető, az elvándorlás lefékezhető. Változtatni kellene a magyarellenes céllal létrehozott közigazgatási rendszeren is, de a nemzetiségi probléma megoldásának kulcsa a hivatalos kétnyelvűség bevezetése a jelentős magyar lakossággal bíró területeken. Az adott dél-tiroli példán kívül Nyugat- és Észak-Európa számos vidéke kínál jól működő modellt. Mivel a városokban a szlovák elem jutott többségre, és az életszínvonal is magasabb a magyarországinál, többé nem lehet azzal riogatni országot-világot, hogy valódi egyenjogúsághoz jutva a dél-szlovákiai magyarok önrendelkezve átcsatolják az országrészt Magyarországhoz.

Az Európai Unió hivatott a határvitákat és a nemzetek közötti konfliktusokat megakadályozni. Erre csak akkor lesz képes, ha szembenéz a nemzeti kisebbségek létező problémájával, és határozottan föllép orvoslásuk érdekében.

A szerző volt külügyminiszter