A kriptodevizák működéséhez nincs szükség pénzintézetekre. Mindez nem jelenti azt, hogy úgy a kereskedelmi, mint a központi bankok ne fordítanának rájuk kiemelt figyelmet, mivel számukra ez az innováció komoly kihívást jelent. Már ahol felismerik a jelentőségét.
Gyorsan változik a szemléletmód. A Blockchain elnök-vezérigazgatója, Peter Smith szerint 2018-ban a központi bankok tartalékai között meg fog jelenni a kriptodeviza. Smith arra számít, hogy elsőként a bitcoin, majd az ethereum jelenik meg a mérlegekben. Egyetért Smith-szel Eugéne Etsebeth, a dél-afrikai központi bank korábbi tisztségviselője is, aki digitális aranyként tekint ezekre az eszközökre. A CoinDeskben publikált cikkében kifejti: 2018-ban a különféle kriptodevizák piaci kapitalizációs alapon a legjelentősebb fizetőeszközökkel kerülhetnek egy sorba. Alátámasztja ezt a legfrissebb hír is, miszerint Vlagyimir Putyin elnök utasítást adott az orosz „állami kriptodeviza” megalkotására, így kerülve meg a pénzügyi szankciók esetleges továbbfejlesztését. Oroszország aggódik, hogy bankjait és így teljes pénzügyi rendszerét kizárhatják a SWIFT fizetési mechanizmusból. Egy ilyen lépés ellensúlyozására is alkalmas lehet az intézkedés. Fontos a kínai központi bank 2017. decemberi nyilatkozata is, amely szerint tervezik saját kripto-fizetőeszköz kibocsátását és alkalmazását. Komoly változás ez annak fényében, hogy a kínai hatóságok nemrég még üldözték az úgynevezett bitcointőzsdéket. Dél-Korea ugyanakkor többször fellépett az ellenőrizetlen kriptokereskedelem ellen. Mindez a bitcoin árfolyamának több mint 15 százalékos zuhanását idézte elő 2017 végén.
Érdekes megemlíteni viszont azt a Szaúd-Arábia és Dubaj által bejelentett projektet, amelynek keretében a két ország közösen szándékszik kriptovalutát fejleszteni. Az eszközt a két ország közötti tranzakciók elszámolásakor akarják alkalmazni; kizárólag kereskedelmi bankok használnák egymás közötti ügyletekben. A dubaji központi bank kormányzója, Mubarak Rased al-Manszúri szerint ez az első olyan nemzetközi szintű együttműködés, amiben különböző országok pénzintézetei mellett mindkét oldal felügyeleti szervei is részt vesznek.
Az idézett példák a „ha nem tudod megállítani, állj az élére” hozzáállást tükrözik (nyilván a dél-koreai kivételével). Jelentőségük ebben a szakaszban az, hogy a szereplők a kriptodevizákkal végrehajtott tranzakciók technikai oldala által nyújtott lehetőségeket kihasználva gyorsítani kívánják a kereskedelmi tranzakciókat, továbbá – a szaúdi–dubaji projekt esetében – a kereskedelmi bankok egymás között akarnak végrehajtani effajta ügyleteket, ami lehetővé teszi az ellenőrzést (a bitcoinnal végrehajtott ügyletekre sem kereskedelmi banki, sem felügyeleti rálátás nincs). A banki ügyfeleknek nyújtandó szolgáltatás kísérlet arra, hogy a piacból már fejlődése korai szakaszában részesedést hasítsanak ki. Konzervatívabban áll a kérdéshez az Európai Központi Bank (ECB). Mario Draghi elnök szerint a kriptodevizák fejlődése nincs abban a szakaszban, hogy szabályozási szempontból figyelmet érdemelne. Draghi véleményének megalapozottságát az Egyesült Államok felügyeletének ebben a tárgyban tett lépései és a felsorolt példák is kétségessé teszik. Az ECB által kezelt euró szempontjából vizsgálva a dolgot még érdekesebb következtetésre juthatunk. Ismeretes: az euró mint mesterségesen létrehozott, „nemzetek fölötti” valuta jövője sokak szerint már most, a bitcoin és társai megjelenése nélkül is kérdéses. Draghi kissé lekezelő szavai mögött tehát érezhető egyfajta félelem is. Attól, hogy az euróövezet helyét nem újra bevezetett nemzeti fizetőeszközök, hanem kriptodevizák fogják átvenni. Amikről az ECB jelenleg hallani sem akar. Idegen tőle az „állj az élére” szemlélet.
