Így tűnhet el az akadémiai bárók hatalma

A blockchain szerveződés képes lehet az oligarchikus-hierarchikus berendezkedés megtörésére.

Említett 2010-es tanulmányomban és az azt népszerűsítő publicisztikákban igyekeztem kidolgozni egy reformtervet, amelyben a tudósközösség tagjai által adott idézettségi rangsorok alapján folytatódott volna az akadémiai és egyetemi élet szervezése. Ekkorra a számítógépes elterjedtség, a teljes tudományos élet internetes megjelenése egyszerűbbé tették az egyes egyetemi emberek idézettségének gyors felmérését, lett légyen szó a világ bármely folyóiratairól, könyveiről. Időközben létre is jött a Magyar Tudományos Akadémia hivatala által gondozott központi idézettségi adattár, az MTMT. Ha ezt tesszük a tudományos értékelések alapjává, akkor a közösség maga értékeli egyes tagjainak teljesítményét közvetlenül azáltal, hogy idézi munkáját, avagy nem teszi meg ezt a tudományos rezonálásra nem érdemes tevékenységével. Innen csak egy új akadémiai és egyetemi törvény kell ennek beiktatására – meg is fogalmaztam a javaslatot a tanulmányomban –, amely a professzori rangot és vele a tanszékvezetői, dékáni, rektori, intézetigazgatói posztok előfeltételét magasabb idézettségi szinthez köti, amivel a tudósközösség önmaga biztosítja a tudományos élet szerveződését, eltüntetve az egyetemi-akadémiai bárók szerepét. Ekkor már nem a tudományszervezők és egyetemi igazgatási elöljárók által szervezett tudományos védések jelentik az alapot mindenhez – a gondosan szelektált opponensek, illetve bírálóbizottságok döntéseivel –, hanem az egyes szakmák tudósközösségei, az éveken át folyamatosan nyújtott tudományos kritikákkal, az ezeket megtestesítő idézettségi rangsorokkal.

A reform révén tehát nem a tudósközösség felett elkülönülten létező egyetemi-akadémiai bárói rendszer döntene, hanem a közösség láncolatszerű, állandó értékelései, amelyeket az akadémiai központi adattár közhiteles módon nyilvántart. Most azt látom, hogy az időközben kialakult kriptovaluták – a 2008-as banki világválság által ösztönözve – épp az ilyen blockchainszerű szerveződést igyekeztek a középpontba állítani, mondhatni átvéve az akkorra világméretű pilótajátékként is viselkedő banki hitelezések és pénzteremtések, illetve a világpénzek jegybankjainak szerepét. A fejlemény az érdeklődés középpontjába emelte a bárhol máshol is alkalmazható blockchain jellegű szerveződés felhasználási lehetőségeit – ahogy ezt nemrégiben a CNN Kriptománia címmel közvetített kerekasztalvitájának résztvevői is elemezték. Ez adott számomra ismét biztatást, hogy felelevenítsem 2010-es, az interneten ma is több publikáció formájában elérhető reformtervemet. A blockchain szerveződés egy sor társadalmi alrendszerben képes lehet az oligarchikus-hierarchikus berendezkedés megtörésére. A tudományban és a tudományegyetemek életében a legégetőbb sürgősséggel jelenik meg mindez.

A szerző jogtudós, az MTA doktora, egyetemi tanár