Kezdjük azzal, hogy ami évszázadokon keresztül létezik, az mély törvényszerűséget fejez ki. Nagy valószínűséggel minden országban vannak ilyen mély törvényszerűségek. A különbség ezen országok között a törvényszerűségektől való „rugalmas elszakadás” jellegében van. Magyarán: van, ahol a törvényszerűségek sziklaszilárdak, „korfüggetlenül” érvényesülnek, míg másutt „szabadosabbak”, lehetővé tesznek némi elbitangolást. Elbitangoló törvényszerűségekkel állunk-e szemben mi, Magyarország területén élő emberek – vagy mázsás sziklaként nehezedik ránk saját hagyományunk?
Ha a hagyomány legidőtállóbb elemének kettéosztottságunkat tartjuk, akkor azt mondhatjuk, ez a tradíció éppolyan szívós, mint másutt az, hogy a megosztottság – ilyen erővel legalábbis – nem létezik.
Ha a kettéosztottság történeti „útját” nézzük, azt látjuk, hogy e fölé – amolyan politikai búraként – mindig egy nagy áthidaló kolosszus emelkedik. Nevezzük ezt a kolosszust kormánypártnak. Amelynek legfőbb éltető eleme, hogy se nem bal-, se nem jobboldali, fölötte áll az egésznek. Ha nem nevezhetjük is „végső kocsmának” – de valamiféle „végső megoldásnak” igen. Megoldásnak, amely azért jön létre, mert – így az érvelés – azok ott a mélyben szétszednék egymást. Ebben a kultúrában tehát a kormánypárt nem is párt, hanem pártok feletti instancia, a pártok „terméketlen” veszekedésének ellenszere.
Van-e mindennek empirikus alapja? Nem mondhatjuk, hogy nincs. Ha körülnézünk a magyar politikai múltban, ugyanazt a képet látjuk: nem is két, hanem sok kis párt osztja meg és fel egymás között az országot. Reménytelenül tülekszenek a kormányra jutás felé.
Ezért előbújnak rejtekükről azok, akik átlátnak a szitán, és tudják, hogy egy ilyen szétaprózott mezőnynek semmi esélye a béketeremtésre. Jönnek ők, akik egy személyben béketeremtők, kormányzók, modernizátorok. Békét teremtenek, mert stabilan képesek a széthúzó pártok fölé emelkedni. Kormányzók, mert minderre évekig, évtizedekig képesek. Modernizátorok, mert vasutat, bankrendszert, színházakat, várost építenek, és nem utolsósorban kijelölik a társadalmi fejlődés röppályáját is.