Továbbra is az európai gazdaság gerincét jelentik a kis- és közepes vállalkozások (kkv). Világszerte ők az innováció és a foglalkoztatásbővítés legfontosabb forrásai. Erről tanúskodik a legfrissebb európai uniós elemzés (2017 SBA Fact Sheet, EC), amely szerint 2017-ben a kkv-k csoportjába tartozó cégek az összes vállalkozás 99,8 százalékát tették ki az EU-ban. Az arány megegyezik a magyar értékkel. A csoportba három cégtípus tartozik. Ezek a 9 fő alatt foglalkoztató mikrocégek, a 10–49 fő közötti munkavállalót foglalkoztató kisvállalkozások és az 50–249 főt alkalmazó közepes méretű vállalatok.
Magyarországon az összes vállalkozás 94,1 százaléka mikrocég, 4,9 százaléka kisvállalkozás, 0,8 százaléka közepes vállalat. Az EU-s átlagértékek: 93, 5,8 és 0,9 százalék, vagyis nálunk az összes kkv-ból az átlagnál több a mikrocég, és kevesebb a kicsi vagy közepes méretű vállalat. Ez indokolná, hogy a mikrocégekre külön stratégia készüljön. Alátámasztják ezt az igényt a foglalkoztatási adatok is. Az összes foglalkoztatottból nálunk 68,5 százalék dolgozik a kkv-szektorban, közülük 33,9 százalék mikrocégeknél. Az EU-s átlag 66,6, illetve 29,8 százalék. Viszont az összes létrehozott új értékből a kkv-szektor 52,9, ezen belül a mikrocégek 18 százalékkal veszik ki a részüket. Az EU-átlag 56,8, illetve 20,9 százalék. Az adatokból kiindulva feltétlenül indokolt a három cégtípus helyzetének külön-külön történő elemzése, a mikrocégekkel pedig – tekintettel jelentős szerepükre – hangsúlyozottan kell foglalkozni. Ezt fontossá teszi az is, hogy az újérték-teremtésben való elmaradottságuk okaira is fényt kellene deríteni.
Nézzük az EU-tanulmány további megállapításait! Ezek szerint Magyarországon a kkv-k száma és a foglalkoztatotti létszám még nem érte el a válság előtti értéket. A 2010–2014-es időszakban, amelyről a statisztika rendelkezésre áll, régiónkban nálunk jött létre a legkevesebb új kisvállalkozás. Holott az új cégek születése dinamizmust visz a gazdaságba, hozzájárul a szerkezet korszerűsödéséhez, új munkahelyek keletkezéséhez. A megállapodott nagyvállalatokkal szemben, amelyek általában a meglévő teljesítményük növelésére összpontosítanak, az új kiscégek új piacokat teremtenek, lehetőségeket használnak ki, problémákat oldanak meg. Ezért az EU-elemzés kilenc szempont szerint vizsgálja meg évente, hogy az egyes országokban milyen a kisvállalkozások környezete, és az milyen hatással van teljesítményükre.