Trump az „értékek” háborújának frontján

Az elnök többé nem egyesítő erő, nem békéltető big brother, hanem párbajhős.

A társadalmi „értékek” háborúja folytatódik, egyfelől a liberális eszmények, a „másság”, a PC és a globalizáció, másfelől Trumpnak és követőinek alapelvei – a vallás, a család és a nemzetállam védelme – között. Trump jelmondata: Amerika újra legyen nagy! A kormány nem támogatja többé a születésszabályozás költségeit. A kormányhivatalokban újra lehet kellemes „karácsonyi” ünnepeket kívánni egymásnak. Naponta elpáholja Trumpot a liberális sajtó nagybetűs címfejekkel, vezércikkekkel, hírmagyarázatokkal. Trump visszavág, álhírekkel, kacsákkal vádolja a sajtót. A közvélemény tűkön ül, hogy olvassa a legújabb összecsapások híreit. Ezeknek az összetűzéseknek a sajnálatos következménye, hogy a társadalmi ellentétek ahelyett, hogy enyhülnének, kiéleződnek.

A külpolitikában az Egyesült Államok távlati törekvései nem változtak. Folytatódik a fegyverkezés és a fegyverkereskedelem. Ahelyett, hogy csökkentené a katonai beavatkozások számát és ütőerejét, a kormány kiterjeszti azokat a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Afrikában. Az amerikai hadsereg ma már nemcsak a „terroristák” vezetőire és parancsnokaira vadászik, hanem közkatonákra és terrorizmusgyanús személyekre is. Eddig Szomáliában csak akkor lehetett bombázni, ha „majdnem biztos” volt, hogy fegyvertelen polgári személyek nem tartózkodnak a közelben. Most már akkor is lehet, ha ez „meglehetősen biztos”. Trump számára fontosabb előmozdítani és bebiztosítani Amerika érdekeit, semmint „építeni a demokráciát” szerte a világban.

Egyelőre nehéz eldönteni, Trump elnöksége mennyire lesz sikeres vagy sikertelen. A végrehajtási utasításokat egy aláírással lehet foganatosítani, és ugyanúgy, egy aláírással lehet érvényteleníteni, ahogy tette azt Trump az elődje, Obama elnök utasításaival. Trump azzal fenyegetőzött, hogy „lecsapolja a mocsarat” Washingtonban. Ez ugye durva túlzás volt. Washingtonban állóvíz van, nem mocsár, úgy is mondhatjuk, hogy status quo: „minek kijavítani, ami nincs elromolva” szemlélet. Az viszont vitathatatlan, hogy Trump felborzolja a kedélyeket, rákényszeríti a feleket, hogy átgondolják álláspontjaikat, és lépéseket tegyenek, hogy érvényesítsék azokat a gyakorlatban. A liberálisok liberálisabbak lesznek, a konzervatívok konzervatívabbak.

Mit jelent számunkra Trump elnöksége? Magyarország az Egyesült Államok szövetségese, és Amerika sokunknak példakép. NATO-tagként az Egyesült Államok katonai beavatkozásaiból nem vonhatjuk ki magunkat; bizonyos esetekben ez nem is érdekünk. Legföljebb korlátozni tudjuk részvételünket segélyszolgálati feladatokra. A mindenkori ellenzéknek szolgáljon tanulságul, hogy szócsatározásokkal, vádaskodással és gyűlöletbeszéddel nem sokra mennek, elvégre Amerikában a demokraták éppolyan hevesen támadják Trumpot a választások után, mint tették a választások előtt, mégsem tudják ellehetetleníteni a kormányzását. Az ellenzék csak érvekkel, hasznos ellenjavaslatokkal és alkalmi megegyezésekkel lehet eredményes. Figyelmeztetés számunkra, hogy az „értékek” háborújának az erőltetése a társadalmi ellentétek kiéleződéséhez vezet, és előbb-utóbb erőszakba torkollhat, úgy balról, mint jobbról.

A szerző magyar–amerikai kettős állampolgár