Nullszaldós állami költségvetés készült 2020-ra

Magyarország az elmúlt harminc évben először fogja majdnem teljes egészében a befolyó bevételekből finanszírozni az összes kiadást, anélkül, hogy eközben az ország adósságállománya növekedne.

Fotó: Kurucz Árpád

Több szempontból is történelmi jelentőségű a kormány által az Országgyűlésnek 2020-ra beterjesztett állami költségvetés. Magyarország az elmúlt harminc évben először fogja majdnem teljes egészében a befolyó bevételekből finanszírozni az összes kiadást, anélkül, hogy eközben az ország adósságállománya növekedne. Mi több, az uniós módszertan szerinti GDP-arányos adósságmutató 2020-ban 66 százalékra fog csökkenni. Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy ez az arány a 2010-es kormányváltáskor még 80 százalék volt, amikor a Gyurcsány-Bajnai-kormányok az országot csődközeli helyzetben, romokban adták át, sőt még egy húszmilliárd eurós EU-IMF-világbankos megahitelt is Orbán Viktor nyakába varrtak, fizesse ki helyettük ő teljes körű alkalmatlanságuk és csődjük árát.

Harminc év kellett ahhoz, hogy végre megérhessük, hogy mára a költségvetési fegyelem olyan mértékben megszilárduljon, hogy a magyar költségvetés nullás egyenleget teljesíthessen. Vagyis ne kelljen többlet külső forrásokat bevonni az államháztartás finanszírozásához.

Bár a balliberálisok kormányzásuk alatt – Gyurcsány Ferenc vezetésével – minden évben megígérték, sohasem voltak képesek nullszaldós költségvetési egyenleget megvalósítani. Magyarország elmúlt húsz évének mindeddig legnagyobb költségvetési deficitjét is Gyurcsány Ferenc kormánya hozta össze még 2006-ban, amikor a költségvetési hiány megközelítette az ország GDP-jének a tíz százalékát. A költségvetési egyenleg javítása érdekében folyamatosan meg akarták reformálni az államháztartást, és állandóan újabb és újabb szerkezetátalakítási projekteket, programokat hirdettek, amelyek lényegében csak különféle megszorításokat, adóemeléseket, az állami vagyon, illetve az egészségügyre és az oktatásra fordítandó kiadások folyamatos csökkentését jelentették.

A jelenlegi, 2020-as költségvetés ezzel szemben nullszaldós, vagyis a közszolgáltatások költségét az állam a működési bevételeiből finanszírozza. Miközben a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése egyensúlyban van, ennek fenntartása a büdzsének nem jelent pluszterhet. Az Egészségbiztosítási Alapnál is a bevételek és a kiadások egyensúlyával számolnak. Mi több, az egészségügyre jövőre többet költenek, mint idén. Minden kiemelt terület 2019-hez képest több forrással gazdálkodhat majd jövőre, különös tekintettel a családok támogatása mellett az oktatásra, az egészségügyre, a nyugdíjakra, az államháztartásban dolgozók bérére, valamint a védelmi és rendvédelmi kiadásokra. És amennyiben a kormány nem költené el a költségvetésben tervezett tartalékokat, akkor a hiány mértéke éppen nulla lenne.

Történelmi jelentőségű lesz a jövő évi költségvetés azért is, mert egyetlen adó sem fog emelkedni, és csak adócsökkentések lesznek jövőre. Többek között csökkenni fog a kisvállalati adó, a szálláshelyek áfája, nem kell majd reklámadót fizetni, a feltöltési kötelezettség és az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) megszűnik. Az adórendszer alapjai egyéb tekintetben nem változnak, a négygyerekes anyák élethosszig tartó szja-mentességének bevezetése mellett a gazdaság minden szereplője kedvezőbb feltételekkel fog tudni működni 2020-ban.

Történelmi jelentőségű lesz a jövő évi költségvetés abból a szempontból is, hogy Magyarországon még soha ekkora támogatás nem jutott korábban a családoknak. A balliberális kormányok idején a családok szükségleteit, igényeit csak ímmel-ámmal vették figyelembe, a mindenkori költségvetések mostohagyerekei, vesztesei a családok voltak. Különösen szembetűnő volt ez a Bokros-csomag esetében, amely kifejezetten gyerek- és családellenes intézkedések sorát tartalmazta. Szerencsére a 2020-as költségvetés nem ezt a balliberális szellemiséget követi, és több formában is támogatja a családokat. Főleg a gyereket vállalóknak kíván nagyobb biztonságot nyújtani. A büdzsében új elemként jelenik meg az idén július elsejétől igényelhető nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása. Szintén új elem a hazai bölcsődefejlesztési program.

Jelentős összegek jutnak babaváró hitelre, óvodákra, a négygyerekes anyák szja-mentességére, Erzsébet-táborokra, családi adókedvezményekre, lakásépítések támogatására és a családtámogatási alapra is.

A jelenlegi költségvetés jelentős erőforrásokat szán a bérfelzárkóztatási programok folytatására. A jövő évi költségvetésbe az egészségügyi dolgozók többlépcsős béremelésének első eleme van beépítve. Emellett a költségvetés forrást biztosít a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak illetményének növelésére, a bölcsődei dolgozók anyagi elismerésére, a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti illetményemelés következő ütemére is. Minden, a balliberálisok által gerjesztett hisztéria ellenére a tudományos kutatásokra költhető kiadások összege kimagaslóan fog növekedni, a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Innovációs Alap keretösszege 75 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál.

A megnövelt tartalék révén a nemzetközi környezet rosszabbodása esetén fenntarthatóvá válik az Európai Unió átlagát meghaladó, a következő évben is négy százalék körüli gazdasági növekedés. De ezen túlmenően a jelenlegi költségvetés több középtávú cél megvalósítását is elősegíti, így többek között például az ország államadósság-állományának a GDP 60 százalék alá kerülését vagy az egy számjegyű szja-kulcsok három éven belüli megvalósítását is. Összességében a 2020-as költségvetés jelentősen hozzá fog járulni a magyar gazdaság fenntartható és stabil fejlődéséhez.

A szerző közgazdász, egyetemi docens