A személyes találkozó után pedig kételyei felerősödhettek, a többi meg már történelem. A transznemű Eszter nem kapta meg az áhított ruhát.
Eszter ennek következtében olyan traumát volt kénytelen elszenvedni, hogy először majdnem Svédországba emigrált, de pár perc múlva kicsit megnyugodott, és inkább az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, amely a középkorban ragadt hollókői vállalkozót jó szokásához híven el is marasztalta, és a jogsértés azonnali megszüntetését kérte. Ilyen fasiszta diktatúrában kénytelenek senyvedni Magyarország transznemű polgárai.
Történetünknek több tanulsága is van. Az egyik, hogy bár az idei Pride egyik szónoka, a furcsa nevű Peksa Kama szerint ma a transznemű jogok súlyosan sérülnek Magyarországon, a hollókői incidens után az Egyenlő Bánásmód Hatóság mégis a helyi vállalkozót marasztalta el. A másik, hogy a transzneműeknek a jelek szerint olyan szintű elnyomásban van részük Orbán diktatúrájában, hogy Eszter gond nélkül változtathatott nevet és nemet. Az átalakulást pedig a magyar törvények elismerik és el is ismertetik.
A harmadik pedig – és ez a legszomorúbb –, hogy a közeli jövőben hasonló provokációk tucatjára kell felkészülnünk. Mert kicsit komolyabbra fordítva a szót, senkinek ne legyenek kétségei, Eszter története egy vegytiszta provokáció. Pont olyan provokáció, mint amikor Amerikában egy vállaltan keresztény cukrászt kérnek meg a házasodni készülő homoszexuális párok, hogy süsse meg az esküvői tortájukat.
Természetesen a cukrász vallási okokra hivatkozva megtagadja a torta elkészítését, mire a melegek azonnal beperelik. A pert a provokált édesipari dolgozó minden esetben elveszti, melynek következtében kénytelen elkészíteni azt a bizonyos esküvői tortát.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!