A Német Iparszövetség elnöke még augusztusban arra figyelmeztetett, hogy a világkereskedelmi konfliktusok kiéleződése és egy megegyezés nélküli brexit esetén akár a nullára is visszaeshet a német gazdaság növekedése.
A német növekedés idei második negyedévi 0,1 százalékos csökkenése már azt jelzi, hogy stagnálás közeli állapotban van a gazdaság. Egyre több negatív jelzés érkezik a különféle nemzetközi elemző intézetektől is a jövőbeni kilátásokról.
A Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) legfrissebb számításai is azt támasztják alá, semmi jele annak, hogy rövid távon kedvező fordulat következzen be a makrogazdaságban. Mindezek ellenére a Szövetség Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium szeptemberi jelentésében arra hívja föl a figyelmet, hogy nem szabad túldramatizálni a helyzetet.
Az utóbbi évtizedekben a magyar gazdaság jelentős mértékben összekapcsolódott a német gazdasággal, ezért mindenképpen indokolt, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk a németországi gazdaság állapotának.
Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a balliberális ellenzéki sajtó sokszor rosszindulatú, rossz szándékú, az ország érdekeit sértő híresztelései ellenére a német-magyar gazdasági kapcsolatok kiválóak, a kereskedelmi forgalom kellően kiegyensúlyozott, és soha sem volt még ilyen nagyságú, mint a korábbi években. Minden ez irányú, erősen politikai indíttatású demagóg hírverés ellenére a nagy német autógyárak nem kívánják leállítani és elhalasztani sem magyarországi fejlesztéseiket. Ilyen hírek terjesztése egyedül a minden vélt rosszba azonnal belekapaszkodó ellenzék érdeke.
2010 óta azonban már sok példa alapján tudjuk, milyen hitelességi hatásfokkal működtek az ilyen álhírek. Elég csak Angela Merkel budapesti látogatásait felidézni, amelyek alkalmával az ellenzék és sajtója valósággal egymást licitálta felül abban, hogy Merkel most végre meghozza a várva várt uniós selyemzsinórt Orbánnak, és összedől a kormány. Nos, az ellenzék őszinte csalódására nem hozta meg, és a jobboldali koalíció azóta is stabil.
