A német gazdasági kockázat

Le kell szögeznünk, hogy a balliberális ellenzéki sajtó sokszor rosszindulatú, rossz szándékú, az ország érdekeit sértő híresztelései ellenére a német–magyar gazdasági kapcsolatok kiválóak.

Kecskemét, 2015. március 27. Mercedes-Benz CLA gépkocsi a gyártósoron a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában 2015. március 25-én. A gyárban három éve kezdték meg a B-osztályú, 2013-ban a CLA, majd 2015-ben a CLA Shooting autók gyártását. MTI Fotó: Ujvári Sándor Fotó: Ujvári Sándor Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a német gazdaság esetleges rosszabbodásának hatásait a magyar gazdaságra, érdemes áttekintenünk Németország legfőbb pénzügyi jellemzőit.

A közismerten exportorientált gazdaság továbbra is nehéz külkereskedelmi körülmények között működik. A csökkenő exportot és a külkereskedelem növekedésének második negyedévi negatív eredményét ellensúlyozta a továbbra is erős belföldi kereslet. A lassuló globális gazdasági fejlődést leginkább a feldolgozóipar szenvedte meg. A kilátások egyelőre visszafogottak.

A kereskedelmi konfliktusok súlyosbodtak, és a rendezett brexitre vonatkozó kilátások sem javultak. Ennek következtében a gazdasági mutatók gyengültek. Az értékesítés és az új megrendelések az iparban észrevehetően alacsonyabbak, mint egy évvel ezelőtt, és az üzleti környezet jelentősen romlott. Másrészt a német belföldi gazdaságot mindez mindeddig nem érintette.

Növekszik a foglalkoztatás és növekednek a bérek, amelyhez a monetáris és fiskális politikák továbbra is pozitív lendületet adnak. Ezért valószínűtlen egy jelentős visszaesés, hacsak a globális gazdaságban súlyos zavarok nem következnek be. A világkereskedelem lassulása a német exportban is tükröződni fog. A vállalatok már nem számítanak az export növekedésére az elkövetkező hónapokban. Az iparon belül a gépgyártás, a fémgyártás és az autó­ipar mutatta a legjelentősebb visszaesést a második negyedévben.

A német gazdaság ebben a helyzetben az előremenekülés stratégiáját kívánja megvalósítani, amely olyan ágazatok kiemelt fejlesztésére igyekszik fókuszálni, mint például a klímabarát mikroelektronika.

A mikroelektronikai termékek iránti kereslet évtizedek óta növekszik. Az ilyen alkatrészeket szinte minden elektronikus eszközbe beépítik. Ezért a mikroelektronika az innováció kulcsfontosságú iparága. Fejlesztése révén számtalan új forgalomképes termék keletkezhet. Például az autóiparban, a nagymértékben automatizált és a mesterséges intelligencia által vezérelt ipari berendezések esetében; valamint az orvosi technológiáknál még okosabb képfelismerő szoftverek jöhetnek létre, amelyek révén még megbízhatóbb diagnózisok készülhetnek.

Az energiahatékony csipek jelentősen csökkenthetik az elektronikus eszközök általános energiafogyasztását.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom Magyarország és Németország között minden évben rekordot dönt. Ötvenötmilliárd eurót kitevő kereskedelmi kapcsolat van a két ország között.

A kereskedelmi mérleg kiegyenlített, ami azt mutatja, hogy a két ország gazdasági téren rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással. Magyarország képzett szakembereivel, földrajzi elhelyezkedésével, infrastrukturális lehetőségeivel különösen vonzó befektetési célponttá vált az elmúlt években a német befektetők számára. A Magyarországon működő közel hatezer német vállalkozás mintegy 300 ezer magyarnak ad munkát, és idén augusz­tus közepéig újabb tizenhét nagy magyarországi német fejlesztésről született döntés.

A befektetők a legmodernebb technológiák­kal felszerelt gyárakat hoznak létre Magyarországon. A német haditechnika fontos szerepet játszik a magyar hadiipari fejlesztésekben.

Jelenleg tehát nincsenek olyan események, amelyek megzavarnák a magyar-német kapcsolatokat, viszont vannak olyan tényezők, amelyek kikényszerítik a két ország közötti gazdasági együttműködés további megerősítését.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2019 tavaszán publikált konjunktúrajelentése szerint a befektető cégek 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismét Magyarországon hajtaná végre beruházását. A vállalatok magyarországi befektetései jelentősen hozzájárultak a német cégek sikerességéhez is.

A kialakult nemzetközi helyzetben a két ország gazdaságának egymásra utaltsága értelemszerűen tovább fog növekedni. Ezért nagyon is célszerű a közös gazdasági érdekek mentén a lehetséges együttműködések fejlesztése, erősítése, amelyek mindkét ország számára előnyösek lehetnek a gazdaság visszaesésének, lassulásának elkerülése, illetve egy hosszabb távú tartós, fenntartható növekedés megteremtése érdekében.

Mindkét ország közös érdeke az európai gazdaság versenyképességének emelése, Magyarország és Németország gazdaságfejlesztési tervei ezért ugyanabba az irányba mutatnak. A digitalizáció támogatását, a termelés hatékonyságának és versenyképességének emelését tűzte ki célul mindkét ország. Ezt a folyamatot segítheti, hogy Magyarország Közép-Európa országaihoz hasonlóan jóval az uniós átlag felett teljesít, ezért e régió a jövőben egyre nagyobb mértékben járulhat hozzá Európa gazdasági teljesítményéhez.

Ezen túlmenően számos kézenfekvő lehetőség is kínálkozik erre, például a klímabarát autóipar, repülőgépipar, hadiipar, űripar és mikroelektronika fejlesztése, megerősítése, közös kutatás-fejlesztési projektek folytatása révén.

A szerző közgazdász, egyetemi docens