Az Európai Bizottság megválasztott elnöke szerint a belga Didier Reynders és cseh Vera Jourová párhuzamosan felügyelnék a jogállamiságot az EU-ban. Ursula von der Leyen minden jel szerint komolyan gondolta azon kijelentését: „Mindannyiunknak meg kell tanulnunk, hogy mindig teljes jogállamiságra kell törekedni, de senki sem tökéletes.” Amint látni fogjuk, az egyenlő mérce szerinti megítélés elve a lengyel modell alapján sem állapítható meg.
A jogállamiság lényege, hogy a jogalkotást és a jogalkalmazást a formális jogbiztonságból eredő alapelvek, követelmények alapján mérjük. Ebbe a körbe olyan alaki, eljárásjogi kötöttségek tartozhatnak, amelyek a jogbiztonság érvényesülését segítik elő. A jogállamiság a hatalom, az intézményesített befolyásolási és kényszerítőképesség korlátozására irányul azért, hogy az intézményi keretek közötti hatalommegosztással elejét vegye a zsarnoki jellegű uralom megjelenésének.
Az angolszász világ jogrendszereiben a rule of law (joguralom) elvét követik, amelynek alapjai a XVII. századi Anglia társadalmi-politikai viszonyai közepette teremtődtek meg. Ez a szisztéma mellőzi az írott, kodifikált jogot, s alanyi jogalapból kiindulva, illetve az ítélkezési joggyakorlat során (precedensjog) a korábbi jogalkalmazói döntéshez viszonyulva jár el. A rendszer legfőbb jellemzője, hogy a folyamat nem eredményez törvénybe foglalt jogi normát.
Az angol modellhez képest jóval későbbre tehető a német Rechtsstaat doktrínájának megszületése, amely csak a XIX. századtól van jelen a társadalomtudományokban. Bár maga Immanuel Kant még nem használta ezt a fogalmat, már ő is úgy határozta meg az államot (Staat), mint az emberek jogi törvények alatti együttélésének formáját. Robert von Mohl német jogtudós az államot a hatalomérvényesítés kereteként, a jogot pedig annak eszközeként határozta meg. Az állam jogi eszközökkel juttatja érvényre saját jogrendjét. Az angolszász elmélettel szemben itt a jogállam már normatív fogalomként jelenik meg, amelyben az állam biztosítja a szabadságjogokat. Ilyenek például: a törvény előtti egyenlőség, a szólásszabadság, a vallásszabadság stb.