Ugyanakkor világos, hogy ebben a világban csak akkor álljuk meg a helyünket, ha mi, európaiak összetartunk. Hiszen a négy világméretű kihívással – a globalizációval, az éghajlatváltozással, a digitalizációval és a migrációval – egyikünk sem tud egyedül megküzdeni. A Budapestről, Berlinből vagy Párizsból érkező felhívások önmagukban elhalnak Moszkvában, Pekingben és sajnos egyre nagyobb mértékben Washingtonban is. Csak Európa hangjának van döntő súlya. Ezért a nemzeti magánakcióknak végre tabukká kell válniuk Európában. Közösen kell formálnunk és megvalósítanunk az európai politikát olyan országokkal szemben, mint Oroszország és Kína. Ehhez hatékonyabb európai diplomáciára, mindenekelőtt mindannyiunk részéről több rugalmasságra van szükség. Elbukunk, ha 27 nemzeti megközelítés létezik.
Közösen többet kell tennünk annak érdekében, hogy a szomszédságunkban – a Donyec-medencében, Szíriában, Líbiában – keletkezett konfliktusokat mérsékeljük. Ennek érdekében erősítenünk kell Európa eszközeit, amelyekkel békésen rendezheti a konfliktusokat. És szükségünk van egy valódi európai védelmi unióra, a NATO kiegészítéseként, amely önállóan tud cselekedni ott, ahol ez szükséges. Közösen kell küzdenünk a nemzetközi rend fenntartásáért, és el kell érni, hogy mi legyünk a multilateralizmus szövetségének a szíve. Hiszen ennek a rendnek a fenntartásától függ a mi európai békénk is.
Közösen kell vállalnunk a vezető szerepet az éghajlatvédelemben. Bátor politikai döntésekre és valódi társadalmi erőfeszítésekre van szükség, hogy kontinensünk az évszázad közepére klímasemlegessé váljék. Ha ez nem sikerül, akkor eljátsszuk gyermekeink jövőjét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!