Minden bizonnyal jelentős létszámú tömegre kell tekintettel lennie annak, aki kedden dél körül autózik át a Csíkszereda-közeli Madéfalván. Hagyományosan január 7-én emlékeznek meg ugyanis a köztudatba madéfalvi veszedelem néven beágyazódott tömeggyilkosságra, amely révén az osztrák császári csapatok egyszer s mindenkorra el akarták fojtani a székelység szabadságtörekvéseit. Ma, két és fél évszázaddal később már tudjuk: reménytelen vállalkozás.
Kétszázötvenhat évvel ezelőtt, 1764. január 7-én több száz – egyes források kétszáz, mások négyszáz áldozatról beszélnek – szabad székely életét kioltó, kitervelt gyilkosságsorozatba kezdett a császári hadsereg, megtorlandó, hogy a Rákóczi-szabadságharc bukása után a jogaiban megcsorbított székelység tiltakozni mert az újabb jogfosztások ellen. A tragédiát nem fegyveres ellenállás váltotta ki, a székelyek csak tárgyalni akartak, ám az akkor még roppant erős katonai nagyhatalom, a császári udvar semmiféle ellentétes személetmódot nem tolerált, szabadságjogokról pedig hallani sem akart.
Kétszázötvenhat évvel ezelőtt Mária Terézia megbízta Adolf Buccow tábornokot, hogy Erdélyben szervezzen két román és három székely határőrezredet. Az évszázados katonáskodási hagyományaikhoz, kiváltságaikhoz ragaszkodó székelyek azonban ellenálltak.
A toborzó császári sereg megjelenésekor a falvak férfilakossága – de nők, gyermekek, idősek is – a környező erdőkbe menekült, az 1764-es esztendő vízkeresztjekor hasonló, mintegy 2500 fős menekültcsoport bujkált Madéfalva környékén.
E csoport ellenállásának leverésére kaptak parancsot a császári csapatok. Január 7-én hajnalban körbevették a falut, s négy órán át kíméletlenül ágyúzták, majd kifosztották és felgyújtották a még álló házakat, a menekülőket pedig kardélre hányták. Nem katonákat, férfiakat támadtak, gyilkoltak meg, hanem védtelen nőket, öregeket és gyermekeket. Kétség sem férhet hozzá, hogy előre eltervezett tömeggyilkosságról volt szó.
A madéfalvi mészárlás következményei váratlanul messze vezetnek, hiszen jelentősnek mondható demográfiai változásokat is előidéztek: elkezdődött a székelyek tömeges kivándorlása. Az üldözöttek előbb Moldvába menekültek, a korábban ott menedékre találó csángók fogadták be őket.