Nagyon nagy baj van az én szülőföldemen! A XX. század történelmi viharverése sehol sem okozott annyi gyászt, mint Bácskában és a Bánátban, ahol a trianoni impériumváltást, az anyagi ellehetetlenülést, a borzalmas retorziókat, majd az azokat követő még borzalmasabb 1944-es magyarirtást a kommunizmus diktatúrája váltotta fel, hogy mindezen tengernyi szenvedés hiperinflációba, gazdasági blokádba és véres háborúkba torkolljék.
Az én Délvidékem gondterhelt mindennapjait nem csak a kívülről jött hívatlanok tömegei nehezítik meg. Szerbiában tavasszal választásokat tartanak, s ahogy az már lenni szokott, mindig akad közöttünk, aki az összefogás helyett önző ambícióitól fűtve a délvidéki magyarság szétforgácsolásában vállal tevékeny politikai szerepet. Minek nekünk a szerb, a román, a szlovák vagy az ukrán sovinizmus, ha a saját véreink is szívesen gáncsolják az érdekeinket? Pár hete azok kezdték el leghangosabban félteni a délvidéki magyarságot, akik a közelmúltban még azt hangoztatták, hogy a migránskérdés nem is létezik. Azok sürgetik most a megoldást, akik mindeddig – egy tálból cseresznyézve a magyarországi ellenzék vezetőivel – Palicsfürdőn meg máshol tanácskozva szakmányban szidták Orbán Viktort, a magyar kormány szomszédságpolitikáját, és az országhatárra felhúzott kerítés miatt szörnyülködtek.
A Magyar Mozgalom néven elhíresült tömörülés az anyaországi oppozíció ténykedését másolva gyakorlatilag felszippantotta az összes olyan délvidéki elemet, amely a szélsőjobbtól a legvadabb liberális elveket vallókig alternatívát kíván nyújtani a legdominánsabb erő – a magyar kormány partnere – a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ellen. Retorikájuk annyiban módosult, hogy mivel az Orbán vezette kabinet megítélése a délvidéki magyarság túlnyomó többségénél osztatlan elismerést vált ki, az említett mozgalom korifeusai nyíltan nem merik bírálni az anyaország nemzetpolitikai sikereit. Most inkább az emberek kétségbeesésére játszanak, s olyasmit kérnek számon a délvidéki politikai ellenfélen, ami pusztán vállalhatatlan ígérgetésekre sarkallhatná a VMSZ pártvezetését. Szerencsére a Pásztor István vezette formáció a felelős, következetes politizálás híve. A szerb és a vajdasági parlamentben és Brüsszelben is folyamatosan napirenden tartja a témát. 2015-től kezdve egyedül a VMSZ képviselői sürgetik a bevándorlás kérdésének megoldását. Konkrét javaslatokkal, Budapest és Belgrád közös érdekeit szem előtt tartva.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!