Elrendelt feltámadás

A többségi állam és annak többségi egyháza elküldte egyértelmű üzenetét a kisebbségeknek.

Bukarest, 2020. április 18. Ortodox papok a Jézus Krisztus kereszthalálát felelevenítõ nagypénteki szertartáson az Ortodox Patriarchális-székesegyház elõtt Bukarestben 2020. április 17-én. A görögkeleti egyházak idén április 19-én ünneplik a húsvétvasárnapot. MTI/EPA/Robert Ghement Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

Hadd vállalkozzunk ennél a pontnál röpke helyzetábrázolásra! A nyugati keresztények az előírásoknak és az észszerűségnek megfelelően otthon ünnepelték a feltámadást, a lelkipásztorok online istentiszteleteket tartottak, a hívek otthonaikban vettek úrvacsorát. Izraelben a pészah, azaz a zsidó húsvét idejére kétnapos szigorított kijárási tilalmat rendeltek el. Romániában viszont, ahol a lakosság nyolcvanöt százaléka a keleti kereszténységhez, az ortodox, azaz a görögkeleti egyházhoz tartozik, egy napon át úgy tűnt, hogy néhány órára engedélyezik a hívek összegyűlését, a templomokban való közös ünneplést. Miközben a szomszédos, ugyancsak túlnyomórészt ortodox többségű Szerbiában bejelentették, hogy a húsvéti ünnepkör idejére megszigorítják a kijárási tilalmat.

Johannis vétója alapvetően megoldani látszott az ünnep­krízist, a belügyminiszter szerdán késő este bejelentette, hogy mindent vissza: az ortodox hívek mégsem kereshetik fel egyházközségük templomát a megszentelt kenyér átvételére, a pászkát és a jeruzsálemi szent lángot is az egyház védőmaszkot és kesztyűt viselő alkalmazottai és önkéntesei szállítják házhoz igénylés alapján. Kivéve azokban a kórházakban és idősotthonokban, ahol nem szolgálnak ortodox papok, mert oda a belügyminisztérium alkalmazottai juttatják el.

Itt akár nyugvópontra is juthatna az amúgy is megviselt idegeket borzoló történet. De mégsem, hiszen a visszakozást ugyanaz a változatlanul hivatalában lévő belügyminiszter jelentette be. Közepesen jó helyeken az illető már rég kartondobozba csomagolta a tárcavezetői irodaasztalon lévő keresztet és családi fotót, azaz lemondott. Vela azonban rendíthetetlenül a helyén, legfeljebb azzal a tapasztalattal gazdagodva, hogy hasonló jövőbeli esetekben talán jobb lesz konzultálni az államelnökkel, mielőtt magára kanyarítaná a bejelentős bőrdzsekit.

Azért sem vagyunk képesek szabadulni a gyanútól, hogy mindössze konjunkturális hátraarccal van dolgunk, mert az ortodox húsvéti „krízis” kezdeti fázisában fel sem merült: az észérvek és a társadalmi béke érdekében idén, kivételesen, hadd jusson el a világhálón Jeruzsálem üzenete a hívekhez, ahogy azt a többi felekezet világszerte művelte.

A többségi állam és annak többségi egyháza – államvallása – még egyszer elküldte egyértelmű üzenetét a kisebbségeknek, még ha az utolsó pillanatban, kissé gyűrött selyempapírba is csomagolva.

Amúgy aligha vonható kétségbe, hogy az egyházzal kötött megállapodás nem Vela kalózakciója volt, a kezdeményezést ugyanis a liberális párt helyi kulcsemberei, a polgármesterek is támogatták. Természetesen választási megfontolásokból, hiszen az ortodox egyház támogatását élvező pártnak hagyományosan erős hátszele van a romániai politikai közéletben. És mint tudjuk, a rendes önkormányzati, illetve az előre hozott parlamenti választásokat csak a járvány sodorta az egyelőre beláthatatlan jövőbe.

Ami meg a belügyminisztert illeti, ő valószínűleg azért maradt a helyén, mert egy másik, az adott helyzetben létfontosságú tárca vezetője, az egészségügyi miniszter után a fő belügyér távozása a kormány teljesítményéről festett volna nem túl előnyös képet. Miközben az ország feltámasztása egyelőre igencsak odébb van.