Aztán ez a Margit szült néhány gyereket a derék skót királynak (tudja Ön, ez az a tartomány, amelyet előszeretettel szoktak meghódítani Walessel meg Írországgal együtt, most nem térek ki Indiára és a Gyarmatokra).
Szóval, Szent Margit, Árpád-házi hercegnőnk – tudja Ön, ez a család alig pár száz évvel idősebb, mint az Önöké, szóval Margit szült egy Edvárdot, egy Edmundot, egy Etelredet, Edgárt, Sándort, Editet, Máriát és Dávidot.
Nos, ezekből kettő királyné lett, és kettő király. Király, ami Önből, excellenciás uram, Önherceg felsége, soha nem lesz.
Attól azért illene még tisztelettel viszonyulni a helybéliekhez. Ha a Székelyföldön vendégeskedik valaki, tanulja meg az Adjonistent Fogadjistennel viszonozni, és akasztott ember házában nem dicsérjük a hóhért.
Ajánlom, Herceg úr: látogasson el egyszer Montgomerybe is, igaz, nem román föld, de mégiscsak Ön címzetesen a walesi herceg.
Van ott díszpolgár, plakett, mellszobor, egy neves „roman” költőt ábrázol, Arany Jánosnak hívják, tudja, az Ön egyik ősi felmenőjéről írt, ama bizonyos Edwárdról, aki ide-oda léptetett fakó lován, de hát senki nem volt hajlandó őt megénekelni, ezért egy korbeli kampányakció keretén belül máglyára küldte a walesi bárdokat.
De azok akkor sem dicsérték.
Ahogyan, minden tiszteletem mellett, mi sem Önt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!