Koponya és Csontok társasága

A globális pénzügyi elit felkutatása a legaktuálisabb kérdés, mert a jelenkor emberének jövőjéről van szó.

New York, 2020. május 21. George Washington amerikai elnök portréja a New York-i Szövetségi Csarnokban, amelyen a tõzsde épületén elhelyezett amerikai zászlók tükrözõdnek 2020. május 20-án. Május 26-án újra megnyitják a parkettet a New York-i tõzsdén, miután a koronavírus-járvány miatt március közepe óta csak elektronikusan kereskedtek. MTI/EPA/Justin Lane Fotó: Justin Lane

Vagyis, hogy világos legyen: a szabadkőművesség kutatása, a tevékenységük hatásával kapcsolatos vita megnyitja az utat egy újfajta tudományos megközelítés felé, amelyben immáron nemcsak a formális-hivatalos-nyilvános intézmények működését vesszük górcső alá egy-egy történelmi esemény vizsgálatakor, hanem – és itt mutatkozhat meg a paradigmaváltás – a nem hivatalos, informális, hálózatosan működő társulatok és szerveződések világát is bevonjuk az elemzésbe. És ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve már nem vesszük figyelembe a hivatalos-formális intézményeket, államokat, pártokat, parlamenteket vagy Versailles esetén a nyilvános béketárgyalókat, hanem azt, hogy innentől kezdve ezek mellett vizsgáljuk a hálózatok befolyását is.

Másképpen fogalmazva, az első világháború utáni békeszerződések és békediktátumok, és elsősorban Trianon megértéséhez nem elegendő a románok, csehek „munkálkodását” megvizsgálni, ahogyan a francia Grand Oriens Nagypáholy komoly feltérképezése is nélkülözhetetlen – s akkor csak kiragadott példákat mondtam.

Tehát nem arról van szó, hogy a szabadkőművesség feltárása egyet jelent a XX. század mozgatórugóinak megértésével. Viszont a szabadkőművesség tényszerű vizsgálata nélkül biztosan nem lehet megérteni a XX., illetve a korábbi századok működését sem. Ez utóbbit csak azért említem, mert a szabadkőművesség már az amerikai függetlenségi háborúban is jelentős szerepet játszott, mégis tény, hogy erről valahogy nem illik beszélni, szinte a mai napig sem. Annak ellenére, hogy a 241 alapító atya közül – R. E. Heaton tanulmányai alapján – hat­vannyol­can tartoztak a szabadkőművesek közé, és a Függetlenségi nyilatkozat ötvenhat aláírója közül nyolc személy volt szabadkőműves. Arról nem is beszélve, hogy Benjamin Franklin nagymester volt, George Washington, az államok első elnöke, aki szintén szabadkőműves volt, beiktatásakor a New York-i egyes számú Kőművespáholy Bibliájára esküdött fel (Niall Ferguson: A tér és a torony, 2019, 158.). Kár lenne azt is tagadni, hogy az egydolláros bankjegyen ma is ott láthatjuk a szabadkőműves vigyázó szemet.

Mindezt csak azért írom ide, hogy világossá tegyem: a szabadkőművességnek nem a léte és a befolyása a kérdés ma már, hanem az, hogy a világtörténelemben mikor, milyen eseményben játszottak meghatározó szerepet, illetve mikor szorultak részlegesen vagy teljesen háttérbe. Emellett számtalan hálózat alakította-formálta a történelmet, például utalnék az 1932-ben megalakult Skull and Bones (Koponya és Csontok) társaságára, amelynek fontos amerikai családok a tagjai, miként például a Bush, illetve a Kerry család. Bizarr emlék, hogy amikor a 2004-es amerikai elnökválasztási kampányban egymás ellen küzdött az ifjabb Bush és John Kerry, s egy interjúban a Koponya és Csontokban való tagságukról kérdezték őket, egyaránt azt mondták, hogy a hír igaz, de erről a titkos társaság szabályai szerint többet nem nyilatkozhatnak.

De én nem is a történelemből vennék még egy példát, hanem a XXI. század legnagyobb és mára legbefolyásosabb hálózatáról, ez pedig nem más, mint a mai globális pénzügyi elit, amelyik hálózatosan kapcsolódik egymáshoz, miként arról tudományos, matematikai módszerekkel a Tax Justice Network nevű kutatócsoport beszámolt. E hálózat felkutatása, működésmódjának feltárása a legaktuálisabb kérdés, mert a jelenkor emberének jövőjéről van itt szó – miként száz évvel ezelőtt is a jövőről volt szó, és akkor is a hálózatokra kellett (volna) figyelnünk, de akkor és ott az elmaradt. Most ne kövessük el az akkori hibát, mert a dolog vérre megy.

A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója