Itt a farsang, áll a bál, lassan elbúcsúzunk a karácsonyfáktól – már ahol ilyet egyáltalán állítottak. Ez ugyanis ma nem „trendi”, sőt lassan az intolerancia megnyilvánulásának számít, amely állítólag sérti szegény jó muzulmán hívek érzékeny lelkét. A kereszt nemkülönben, így hát a progresszió élenjáró toleranciabajnokai buzgó kommunista párttitkárokat megszégyenítve hadakoznak e szimbólumok visszaszorítása érdekében. A bolsevikok annak idején csak habozva, gyáván haladtak a múlt végleges eltörlésének útján, ügyefogyott módon kisajátítani próbálván a keresztény jelképeket, amin persze a klerikális reakció és az általa befolyásolt tömegek csak nevettek. Így aztán a karácsony is vígan túlélte a vérgőzös XX. századot, ráadásul a keresztek is ott ágaskodnak úton-útfélen.
A nagy igazgatás
Magyar Péter teljességgel alkalmatlan bármiféle közfeladatra. Így viszont még érthetetlenebb, hogyan lett Brüsszel embere.