Tegnapi írásomban az idiokrácia általános természetét és terjedését igyekeztem bemutatni. Most a saját küzdelmeinkre próbálok koncentrálni, halványan remélve, hogy egyszer csak találunk valami kiutat.
Először is lássunk egy igazán életszerű példát, amolyan kis esettanulmányt. Az egyik barátom (többekkel együtt) azért utálja Orbán Viktort és az egész kormányt, mert szerinte sok egyéb bűne mellett a legkorruptabb a világon. A dolog természeténél fogva bizonyítéka nincs, mindössze annyit tudunk biztosan, hogy ezt sulykolja az O1G-tábor kitartóan, nap mint nap és láthatóan nem eredménytelenül. A másik oldalról persze nekem sincs bizonyítékom az ellenkezőjére. Amint arra sincs bizonyítékom, hogy szerintem pedig a magyar történelem legnagyobb korrupciós ügye a spontánnak hazudott rablóprivatizáció volt, majd a stratégiai ágazatok és vállalatok, a kritikus infrastruktúrák – víz, áram, gáz, autópálya – külföldi kiárusítása az MSZP–SZDSZ-kormányok alatt. Az O1G-tábor legfőbb hangadói éppen így lettek milliárdossá. Ezt meg én igyekszem jó sokszor elmondani. Hozzátéve, hogy Orbán Viktor hetven év pusztítás után, a maga szövetség- és országépítő tehetségével képes volt hozzáfogni a társadalom és a gazdaság megerősítéséhez.
Ma már azonban világos, hogy ezen az úton nem tudjuk meggyőzni egymást. Csak abban lehetünk biztosak, hogy ez a fajta vád olyan örökzöld, mint a bolsevikok rutinszerű hergelése minden gazdagabb vállalkozó (polgár, kulák) ellen. És persze sosem a saját, rablóprivatizációból meggazdagodott, rejtőzködő milliárdosaik ellen – ez külön megérne egy misét. Az értelemnek itt a vége. Legfeljebb odáig jutunk el, hogy ki a nagyobb gazember, majd egy életre jól összeveszünk. A legfurcsább, hogy az egész folyamat ma már mindennapi élmény, ugyanakkor tökéletesen független bármiféle IQ-szinttől, műveltségtől, iskolázottságtól.
Arról manapság szinte soha nem vitázunk, hogy mi lehet a jó az országnak, az itt élő embereknek. A ma hiperaktív bérgyűlölők soha nem arról nyilatkoznak, hogy mit, hogyan látnának és csinálnának jobban, miről vannak hatásosabbnak tűnő elképzeléseik, hanem mindig csak arról, mennyire gyűlölik ezt a kormányt.