időjárás 1°C Adél 2023. január 29.
logo

A siker forrása

Faggyas Sándor
2021.02.07. 09:00
A siker forrása

Csütörtöki gazdasági évnyitó beszédében Orbán Viktor megint alaposan rácáfolt azokra a hazai és külföldi kritikákra, hogy a magyar kormánynak és személy szerint neki ne lenne konkrét, világos, egyértelmű jövőképe és nemzetstratégiája. Igaz, most – szemben például a 2018-as miniszterelnöki beiktatási, majd tusványosi beszédével – nem szólt arról, hogy milyen nagy célokat, s hogyan igyekszik elérni kormányával a 2030-ig ívelő, összességében két évtizedes időszakban. Viszont részletesen beszélt az ország újranyitásának feltételeiről, a hamarosan induló új nemzeti konzultáció eredményétől is függő menetrendjéről, továbbá a gazdaság újraindításának akciótervéről, annak január elsejétől az őszig tartó három üteméről.

A következő napokban, hetekben gazdasági elemzők, szakújságírók és publicisták garmadája vizsgálja, értelmezi, magyarázza majd az újraindítási akciótervet (nyilván lapunkban is), én azonban itt és most a miniszterelnök beszédének csupán egyik elemére szeretnék rávilágítani, amiről elég – vagy inkább túl – kevés szó esik a médiában. Ez pedig az Orbán-kormány(ok) gazdaságpolitikájának nem közgazdasági, hanem emberi, erkölcsi, ha úgy tetszik morálfilozófiai dimenziója. Arra gondolok, amikor Orbán Viktor feltette azt a kérdést: min múlik a magyar gazdaság sikere? És azt válaszolta: szerinte három kategória sikerességén – a magyar munkások és alkalmazottak, a vállalkozók és a gazdaságpolitikusok minőségén. Vagyis lényegében az emberi minőségen.

A XX. század egyik legnagyobb katonai gondolkodója írta, hogy a katonák világszerte elfogadják Napóleon sokat idézett mondását, amely szerint a háborúkban a morál és a fizikai tényezők aránya három az egyhez. Egy másik kiváló brit hadtörténész szerint Napóleon Grande Armée-ját az angol határozottsággal, higgadtsággal és kitartással győzték le, így „Waterloonál a becsület diadalmaskodott”. Figyelemre méltó, hogy bár Orbán Viktor a békés országépítést irányítja, ő is az öntudat, önbecsülés, egyenes testtartás meglétét nevezte a jó minőségű munkások, munkavállalók egyik legfontosabb tulajdonságának, egyben a siker zálogának. De idézhetném Matolcsy György jegybankelnököt is, aki réges-régóta azt vallja, hogy a gazdasági siker és a jó(l)lét előfeltétele nem a pénz, hanem az ön- és közbizalom, a jó közérzet, a jövőbe vetett hit.

Tehát a humán tényező, az erkölcsi tőke fontosabb, pontosabban előbbre való, mint a gazdasági tőke, a pénz. Megjegyzem, az áldáskérési sorrend nemzeti fohászunkban nem véletlenül ez: előbb a „jókedv”, aztán a „bőség”.

Eléggé szűklátókörű az, aki úgy véli, a gyarapodáshoz elsősorban pénz kell. Már Széchenyi rámutatott angliai tapasztalatai alapján: „Azt tartják, a pénz teszi az angolt. Nos, vedd el a pénzt az angoltól – hagyd meg az eszét. Add oda a pénzt a magyarnak – de hagyd meg olyan butának –, és minden marad a régiben. Bizony a pénz mintegy a látható instrumentuma a fejlődésnek, mélyebben és láthatatlanul az ész működik…” A legnagyobb magyar az ész, a kiművelt emberfő mellé odatette a polgári erényt is mint erőforrást. Az első Orbán-kormány pedig tudatosan nevezte el Széchenyiről az éppen húsz éve elindított átfogó nemzeti gazdaságfejlesztési tervét, amely valódi gazdaságpolitikai fordulatot jelentett az addigi neoliberális-monetarista doktrínához képest, s látványos áttörést hozott a magyar gazdasági növekedés, felzárkózás ütemében és a növekedés szerkezetében egyaránt.

A 2002-es kormányváltás után elsikkasztott, de 2010 után újjáélesztett és továbbfejlesztett eredeti magyar gazdasági és társadalmi modellnek köszönhetően az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede van mögöttünk. A koronavírus-világjárvány és a kilencven éve nem tapasztalt mélységű gazdasági világválság 2020-ban lefékezte ugyan a fejlődésünket, de a kormányfő által felvázolt újraindítási akcióterv jó alapot és egyben reményt nyújt a kilábalásra. A gazdaságpolitikusok, a vállalkozók és a munkavállalók magasabb minőségű – ön- és egymás iránti bizalomra, kölcsönös tiszteletre épülő – együttműködésével az uniós átlagnál erősebb, válságtűrőbb magyar gazdaság így remélhetőleg hamarosan visszatér a dinamikus és fenntartható felzárkózási pályára.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.