Az ellenzék potensebbnél potensebb, hivatalos, félhivatalos és nem hivatalos miniszterelnök-jelöltjei egyre-másra adják az interjúkat. Sokan vannak, így anyag is van bőven. És hol van még a vége? Dobrev Klára például még hivatalosan be sem jelentette, hogy indulni fog.
És ott van még Karácsony Gergely is, aki soha, semmilyen pozíciót nem szeretne magának: húzódozik a feladatoktól, aztán végül mégis, nagy kelletlenül, kissé sértődötten elvállalja azokat. Persze csak azután, ha nagyon sokan és sokáig, kitartóan kérlelik, és ha nincs megfelelőbb ember – nincs –, és kissé megbántva, mint akinek amúgy tényleg ezer meg jobb dolga lenne, teszi, amit a haza, a haladás és a nemzetközi baloldal megkíván.
Például panaszkodik és árulkodik, érdemi munkát viszont nem csinál. Amire igazából roppant büszke.
És a libsi szavazói egyelőre meg is eszik ezt a kiválóan megformált áldozati szerepet, azt, hogy lényegében semmit nem tud egy zebra felfestetésén kívül felmutatni. Karácsony egyetlen eredménye, hogy zéró munkával és napi négy Facebook-poszttal ilyen magasra tudott kúszni a kedveltségi listákon. Mely bejegyzések egyébként bevallottan nem az ő keze munkáját dicsérik, saját, jól megfizetett csapata készíti a mérges és sértődött kirohanásokat. Nem kevés közpénzből.
Karácsony is indulni fog, efelől senkinek ne legyen egy szemernyi kétsége sem, ha a mindenre is alkalmas – most épp főpolgármester – valamitől látványosan húzódozik, az az álmoskönyvek szerint azt szokta jelenti, hogy rövidesen, kamerák kereszttüzében, nagy duzzogva ugyan, de bejelenti az indulását. Politikustársai is így látják, ezért is dicsérik agyba-főbe.
Legutóbb Jakab Péter vallotta meg ország-világ előtt az érzéseit.
Az Azonnali.hu-n kérdezték a magát valamilyen egészen furcsa okból borsodi melósnak hallucináló pártelnököt, aki ha kellett, ha nem, zavarba ejtő módon dicsérte Karácsonyt. Minden bizonnyal az lehetett a célja, hogy a fess városvezetőben megerősítse; neki, mármint Karácsonynak továbbra is a Városházán van feladata, helye meg dolga, maradjon csak negyvenegy darab tanácsadója biztonságot adó társaságában, az országos politika nehezebb terep, olyan, ahova igazi harcosok kellenek, mint például ő, akit sziklakeményre edzett a leértékelt, olcsó parizer és a száraz kifli sercegő héja.