Jourová pénzt venne el tőlünk

Nem ördögtől való dolog, hogy a magyar gazdasági közérzet akár egy év alatt gyökeresen megváltozzon és pozitív tartományba forduljon.

Bartal Tamás

Régi közgazdasági közhely, hogy a gazdasági helyzetet érintő pozitív és emelkedő tendenciájú lakossági várakozások a regnáló kormány újraválasztási esélyeit vetítik előre. A koronavírus-járvány ebből a szempontból speciális helyzetet teremtett, mert világszinten mesterségesen hibernálta a gazdaságot, s kedvezőtlen gazdasági hangulatot teremtett nemcsak a vállalkozások, hanem a fogyasztók körében is. A Századvég legfrissebb felmérése szerint márciusban ismét romlott a lakosság gazdasági közérzete. A kutatóintézet ezt a világszerte súlyosbodó pandémiás helyzettel és a kényszerűen elrendelt hazai korlátozásokkal magyarázza.

A magyar kormány mindent elkövet a járvány itthoni gazdasági kárainak enyhítéséért, az európai szinten kiemelkedő oltási kampánytól a mielőbbi fokozatos nyitást, s ezzel a stagnáló gazdaság visszaépülését várja.

De vajon sikeres lehet-e ez a stratégia? A historikus adatok azt mutatják, hogy igen. Egyrészről a Századvég elmúlt egy évi elemzéseit tanulmányozva jól látszik, hogy a 2020. márciusi és novemberi járványügyi korlátozásokat ugyan gyors bizalmiindex-csökkenés követte, ám ezt követően egyenletes közérzetjavulás mutatkozott. Ha pedig megnézzük más kutatóintézetek régi statisztikáit, több példát találunk arra az elmúlt bő tíz évből, amikor a fogyasztói bizalmi index rövid idő alatt jelentősen emelkedett, esetenként a tényleges gazdasági helyzet érdemleges javulása nélkül.

Meredek gazdasági közérzet emelkedés volt például 2010 márciusa és 2010 júliusa között (ez esetben a lakossági várakozásokat a Fidesz választási győzelme fűtötte fel), de jelentős rally zajlott le ebben a tekintetben 2012 áprilisa és 2013 májusa között, ami persze nem volt elválasztható a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseitől.

Nem ördögtől való dolog tehát, hogy a magyar gazdasági közérzet akár egy év alatt gyökeresen megváltozzon és pozitív tartományba forduljon. Ebben bizonyára segíteni fog az „oltási boomra” épülő fokozatos nyitás stratégiája, valamint az uniós gazdaságélénkítési alapból finanszírozható gazdasági fejlesztések megindítása.

Ez utóbbi miatt figyelemre méltó az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová minapi nyilatkozata, amelyben bejelentette, hogy egy olyan megoldáson dolgozik, ami lehetővé teszi, hogy az egyelőre az Európai Bíróság által vizsgált jogállamisági mechanizmus alapján már ebben az évben eurómilliárdokat vonjanak el a Magyarországnak járó uniós finanszírozási csomagból. A Bloomberg hírügynökség a nyilatkozathoz hozzáfűzte, hogy jövőre választások lesznek hazánkban, s a szankciók a kiélezett népszerűségi versenyben komoly hátrányt jelenthetnek az Orbán Viktor vezette kormánynak.

Mindezek fényében nehéz a bizottsági alelnök nyilatkozatát nem úgy értékelni, mint a magyar választásokba való beavatkozási kísérletet, amely nyilvánvalóan a magyarországi ellenzék politikai agendáját segíti elő, ráadásul minden magyar ember és vállalkozás érdekeivel szögesen ellentétes.

A szerző a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. vezérigazgatója

(A borítóképen Bartal Tamás)