Ami végképp elfogadhatatlan – tér ki erre konzekvensen a vád –, hogy fölösleges és öncélú állami beruházások keretében autópályák és egyéb közutak épültek. Ahogy középületek, történelmi emlékhelyek restaurálása is csak pénzpocsékolás, főként, ha az ellenzék által képviselt nemzeti elkötelezettséget vesszük alapul, például brüsszeli szavazataik tükrében. A sportpályák építése – állítják a vádlók – végképp lerántja a leplet a vádlott társadalommal szembeni felelőtlenségéről, amit az sem enyhít, hogy a stadionok nem csupán futballmérkőzések, hanem egyéb sport- és kulturális rendezvények helyszínéül is szolgálnak.
A hosszan sorolható, írásban beterjesztett további bűnök alapján nem lehet kétséges, hogy a legsúlyosabb büntetés kiszabását kellett kérniük a vádlottra. Sokáig nem is tűnt fel a tárgyalóteremben, hogy a vád nem bizonyítékokra, hanem politikai spekulációra építette bizonyítási eljárását, abban reménykedve, ha az ellenzék képes kormányra kerülni, a hatalom pozíciójából utólag majd gondoskodik – esetleg kreált – bizonyítékokról. Ha szükséges, még a jogállamiság felfüggesztése sem lesz kis ár a siker érdekében. A politikai bosszút vizionáló felháborodás végül is érthető, hisz valamennyi, az egész társadalom érdekét szolgáló programot az elmúlt tizenegy évben a vádlott már elorozott politikai ellenfelei elől.
Ebből is következően amikor a védelem végre szót kapott, szólította a védelem tanúját: magát a védelmet. A vádlott intézkedései következtében – hangsúlyozta a tényekre koncentráló védőbeszéd – a magyar társadalom védett társadalom lett. Védett az Európát ért, migrációnak álcázott invázió nem tolerálható következményeitől, többek között határkerítés telepítésével. Szigorú törvényi védelmet alkotott a nyugati világ gyakorlatától eltérően, hogy a felnövekvő generációk ne kerüljenek identitásválságba nemi hovatartozásukat illetően. Mindez nem érinti az irányultság kérdését, de igyekszik elkerülni a gyermekkorú – ebből következően meggondolatlan – nemváltás elfogadhatatlan gyakorlatát. A megvádolt Orbán-kormány deklarálta, hogy megvédi a normalitást az abszurd, a degenerált ellenében. A megmutatkozó védelem kiterjedt a magyar gazdaság területére, távol tartva nemcsak az IMF-et, hanem a külföldi spekulációs tőkét is. Mára jellemzővé vált a magyar tulajdon dominanciája, bár tényszerű, hogy még mindig egy szűk érdekcsoport birtokol fölöslegesen nagy területet. A jövőben növelni kell a meghatározó gazdasági szereplők körét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!