Az európai baloldal az utóbbi hónapokban több kísérletet is tett, hogy véleményét közös európai álláspontként tüntesse fel. Németország és Franciaország beadta derekát, de Közép-Európa nem. Mégis mi itt, Magyarországon sokszor töprengünk, nemzeti érdek-e az európai baloldal elleni vétó. Arról lesz szó, miért igen.
A vétó tartalmi okai
A magyar kormány az utóbbi hónapokban többször megvétózta az Európai Unió külügyi deklarációinak elfogadását. Sokan büszkeséggel vették tudomásul, hogy Magyarország nem áll be a sorba, mások óvatosabban szemlélték a bátorságot. Mindenekelőtt tartalmi szempontból kell vizsgálni, helyes-e, hogy a magyar országvezetés az adott kérdésekben nem értett egyet az európai baloldal álláspontjával. Kína nem akar EU-tag lenni, s nem a keresztény kultúra része, fölösleges fáradozás tehát a nyugati világ értékeit számonkérni rajta. Nem kell mindennel egyetérteni azzal, ami Kínában történik, de épp a kereszténység tanít arra, hogy ha felebarátunkkal problémánk van, első körben nem a nyilvánosság előtt kell azt kibeszélni.
Kínából nézve Európa egy elöregedő, befolyását vesztő régió, amelynek nyilatkozatait egyre nehezebb komolyan venni. Európából nézve Kína éppen fordított helyzetben van. Hiba lenne bármelyik nyilatkozatát nem komolyan venni. Délkelet-Ázsia több állama is hipergyors gazdasági növekedést tud maga mögött és tudhat maga előtt. Mindenki tudja, hogy a világgazdaság jövője ebben a régióban dől el, dőreség tehát a térség országaival a gazdasági kapcsolatok fejlesztését elmulasztani. Márpedig az üzlet alapja a bizalom, a nagyvilágban kevesen szereztek még megrendelést úgy, hogy a másik felet sértegették, bírálták vagy lenézték.
Az európai baloldal haragja nemcsak Ázsiával, de Izraellel szemben is többször láthatóvá vált. Bár a zsidó állam gazdaságának prosperálása tiszteletet parancsol, könnyen belátható, hogy itt másról van szó, mint az ázsiai régió kapcsán. A képmutatás talán még inkább szembeötlő, hiszen a nyugati országok rendszeresen számonkérik – általában atyáskodó-lenéző hangnemben – a közép-európai országokban jelen lévő antiszemitizmus elleni küzdelem elszántságát. A valóság azonban az, hogy a nyugati államokban, elsősorban a migráció eredményeképpen, ma magasabb a zsidó- és Izrael-ellenesség, mint Közép-Európában, s az ottani kormányok a deklarációkkal ezen nem változtatnak semmit, hacsak nem rontanak a helyzeten. Mivel Magyarország a világ egyetlen országát sem szeretné ellenségének, jól teszi, ha ezekben a kétes kimenetelű játszmákban nem vesz részt.