Rettenetes, ördögi csata vár ránk

A globalisták a demokrácia mellett a nemzetállamokat is háttérbe akarják szorítani.

23 June 2021, Berlin: A rainbow flag flies next to the EU flag at the European Commission Representation in Berlin. The EU Commission is taking action against Hungary's law on sexuality. Photo: Christoph Soeder/dpa (Photo by Christoph Soeder / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: Christoph Soeder / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Ma már világosan látható: a korábbi évtizedekhez képest megváltozott annak a neokommunista, ultraliberális tábornak, a globális hatalmi elitnek a politikai stratégiája, amelynek már régóta célja a nemzeti szuverenitáshoz, a keresztény és konzervatív értékrendhez ragaszkodó államok és társadalmak lerombolása, közösségeik szétverése, s helyette egy új, globalista-kozmopolita világtársadalom felépítése. Amíg ugyanis az elmúlt évtizedekben a globalisták, a politikai korrektség bajnokai, az álcivil NGO-k és az LMBTQ szivárványos aktivistái még csak arra törekedtek, hogy domináns szerephez jussanak a nemzetállamokon belül, illetve a nemzetközi színtéren, addig ma már jól látszik: az Internacionálé szellemében meghirdették a „végső harcot” a keresztény és nemzeti értékrenddel szemben.

A Magyarország elleni támadássorozatban Németország kiemelt szerepet visz, ami fájdalom, különös tekintettel arra, hogy már az a Bajorország is beállt ebbe a sorba, amellyel évezredes jó kapcsolataink voltak. Mondjuk ki: a németek a máig feldolgozatlan vagy még inkább rosszul feldolgozott náci múltjukkal hetvenöt éve küszködve Európa legliberálisabb, legmultikultibb, leginkább keresztény-, családellenes és LMBTQ-párti, leginkább migránsbarát országa akarnak lenni. A német támadások mögött egy nagyon furcsa, ugyanakkor átlátszó pszichológiai elem húzódik meg, amellyel a saját, még mindig létező bűntudatuktól úgy akarnak szabadulni, hogy ránk, magyarokra, a régi háborús szövetségesre mutogatnak: ők a nácik, nézzék meg, mi már jófiúk vagyunk! – és próbálják mosni a kezeiket, amikor Nyugat-Európa és Brüsszel csúcsliberális héjái – lásd Mark Rutte holland miniszterelnököt – a németek támogatásától szinte megrészegülve immáron ki akarnak bennünket rúgni az unióból…

Látható ma már, hogy kulturális vasfüggöny hullott le Európára Varsótól Budapestig és Ljubljanáig, amelynek egyik oldalán ismét Nyugat-Európa áll, míg a másik oldalon vagyunk mi, közép- és kelet-európai országok (sajnos a balti államokat egyre kevésbé merem ide sorolni). A Churchill 1946-os fultoni beszédében meghirdetett ideológiai és katonai vasfüggöny korszakában a rossz oldalra kerültünk, most azonban a jó oldalon állunk.

Éppen ezért nem lehet tovább várni a Békemenettel sem: meg kell mutatnunk, hogy nem pusztán bátor és elszánt szuverenista politikusok küzdenek meg a globalista erőkkel szemben, hanem a magyar nemzeti és polgári társadalom tagjai is, a civil társadalom tagjai, a szellemi honvédők, akik nem pusztán magyarként, hanem európaiként is harcolnak az értékeik védelméért. Meg kell mutatnunk az európai közvéleménynek, hogy itt, Európa közepén európai állampolgárok állnak ki magyarként azokért az értékekért, amelyek nélkül valójában élni sem érdemes. Ezért kell újra utcára menni, hogy példát adjunk azoknak a közép-, kelet- és nyugat-európai polgároknak, akik ugyanúgy gondolkodnak, mint mi, ám a globalista-liberális véleménydiktatúra hatása alatt nem merik, nem tudják, félnek megmutatni, hogy valójában nem értenek egyet azzal az ideológiával és világképpel, amit rájuk kényszerítenek. A Békemenet ki akarja szabadítani a gondolatokat abból a kalodából, amelybe főként Nyugat-Európában kerültek az utóbbi évtizedekben, meg akarjuk mutatni azt a civil, honpolgári kurázsit, ami nélkül Európa sem jöhetett volna létre.

Mind a globális körök, mind az őket kiszolgáló itthoni balliberálisok a legnagyobb ellenségnek a nemzettudatot és a demokráciát tartják, ezektől akarnak megszabadulni. Nem véletlenül: a demokrácia intézményes és jogi lehetőséget teremt arra, hogy a népszuverenitás érvényesüljön, s olyan kormányok kerülhessenek hatalomra az emberek szavazataival, amelyek számukra irritálók és útban vannak, mint az Orbán-kormány vagy a Morawiecki-kormány, de ide sorolhatjuk Andrej Babiš vagy Janez Janša kormányát is. A demokrácia, a népszuverenitás ma már akadály a liberális elitkörök számára, ezért aztán minden erővel arra törekednek globálisan, az unió­ban és Magyarországon is, hogy a demokráciát megkerülve, kijátszva, a népet manipulálva és félrevezetve azokat juttassák hatalomra, akik végrehajtják a terveiket.

Ugyanakkor a demokráciát a nemzetek, a nemzetállamok tartják fenn, s a nemzeti közösség ragaszkodik ahhoz, hogy úgy éljen, ahogy akar, saját maga intézze a dolgait, és saját maga válassza ki a honpolgárai közül azokat, akik azután az ő felhatalmazásuk alapján irányítják őket. Tehát amíg létezik nemzetállam, nemzettudat, nemzeti identitás, addig demokrácia is van. De ha már nincs nemzetállam, nincs nemzettudat és nemzeti identitás, akkor a demokrácia is megszűnik. És ezt pontosan tudják a globalisták, a kozmopoliták, éppen ezért a demokrácia mellett a nemzetállamokat is háttérbe akarják szorítani, alá akarják rendelni olyan szupranacionális, globális intézményeknek, amelyeken belül nincs igazi, csak látszatdemokrácia, ahol a globális elitkörök politikai akarata érvényesül.

A tét tehát nem kevés: nemzetünk és a demokrácia védelme, mert ez a kettő a garanciája annak, hogy keresztény, polgári életformánk és létmódunk megmaradjon. Jól látszik: mind az itthoni, mind a nemzetközi liberális hálózat azt a célt tűzte ki maga elé, hogy bármi áron is, de a 2022-es választásokat megnyeri, s nem csupán az Orbán-kormányt söpri el, hanem egy értékrendet, egy világlátást, egy életformát is.

Ezért azt javaslom, mindenki pihenje ki magát alaposan a nyáron, mert az ősztől jövő tavaszig nehéz idők jönnek. Meg kell vívnunk ezt a csatát, a rettenetest, az ördögit. Ez korszakok és világok csatája lesz.

A szerző a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum tudományos tanácsadója

(Borítóképen az Európai Bizottság berlini képviseletének épületére kitűzött szivárványzászló lobog az uniós zászló mellett. Fotó: Christoph Soeder / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)