Nem szerénytelenség-e a Covid-helyzet felmérésére vállalkoznom annak az országnak az állampolgáraként, amelyik a Covid–19-háború legnagyszerűbb hadvezérét, Karikó Katalin professzor asszonyt adta az emberiségnek? Szabad-e egy genetikusnak véleményt mondania, amikor a legkiválóbb orvos, virológus, immunológus barátaim az első vonalban küzdenek? Ehhez csak akkor van erkölcsi jogom, ha tanárként sikerülne segítenem a nem szakmabeli olvasóknak a tisztánlátásban, bizonyos szakmai alapfogalmak tisztázásában. Erre azért lehet szükség, mert a járvány egész időszakában kitapinthatók olyan törekvések, hogy lelkiismeret nélküli emberek elbizonytalanítsanak bennünket. Szabadjon tanárként a vírusfertőzés és az immunválaszaink közötti háború eseményeit szemléltetnem hasonlatokkal, képekkel.
Partra szállás: a vírus a sejtben elszaporodik. Egy tudományos-fantasztikus (sci-fi) filmben távoli bolygóról érkeznek a civilizációnkat megsemmisíteni szándékozó láthatatlan lények. Megfertőznek embereket, megelevenednek, s elpusztítják őket. A Covid–19 vírus olyan „ufó”, aki a saját bőröndjében (fehérjeburkában) utazik. De csak a szelleme: az örökítőanyaga, ami egyetlen ribonukleinsav-molekula. Ez egy tervrajz (kód). A vírus az emberi sejtben él. A sejten kívül egyetlen életfunkciója bejutni a szervezetbe, találni egy sejtet, s abba behatolni. A tervrajzban foglaltak megvalósítása (a vírusszellem vírustestté válása) csak az emberi sejtben lehetséges. Olyan a vírus, mint a mesebeli csodapalack: kívül palack, belül szellem. Ha kinyitják, kiszabadul a szellem s élni kezd. A bőrönd külsőjén álkulcs (ez a tüskefehérje) fityeg, jó pár ezer példányban.
Az álkulcsot a vírus őkelme beilleszti a sejt ajtajának kulcslyukába, elfordítja, kinyitja az ajtót, s egyidejűleg a palack is kinyílik. A vírus szelleme bejut a sejtbe. A valóságban a vírus a sejtfal (membrán) egyik fehérjéjéhez (a vírusreceptorhoz) kötődik, annak szerkezetét megváltoztatja, s ezzel a membrán a vírus-RNS számára átjárhatóvá válik. A betörő vírusszellem a lakásban (a sejt citoplazmájában) lecsücsül egy kényelmes fotelbe (riboszóma, mellesleg a sejt fehérjegyára), s elkezd dolgozni. Azaz megszólalnak az életműködéséhez szükséges vírusfehérjéket kódoló és a szaporodásához szükséges RNS-kódoló gének. A betörő rablógyilkossá lép elő. Azonnal átállítja a sejt nukleinsav- és fehérjegyártó apparátusát vírusnukleinsav és -fehérje gyártására. Ebbe a sejt belehal.
A vírusinvázió és elhárítása. A megtámadott sejtben ezerszámra szaporodik a vírus. Kiszabadulnak, új gazdasejteket keresnek. Ha ezt a folyamatot semmi sem állítja meg, akkor a megtámadott szerv (például a tüdő) gyorsan elpusztul. Immunrendszerünk felveszi a harcot a szapora betolakodóval, de ez háromesélyes mérkőzés. Esetleg nem betegszünk meg, de bacilusgazdaként fertőzzük embertársainkat. Megbetegedhetünk, s épen vagy maradandó (poszt-Covid) következményekkel felgyógyulhatunk. Esetleg lélegeztetőgépre kerülhetünk, és szeretteink imádkoznak, orvosaink dolgoznak életben maradásunkért. Immunrendszerünk olyan hadsereg, amelynek hagyományos fegyverei vannak, ám ha fegyverzetét nem egészítjük ki az új vírus ellen speciálisan hatékonyabb eszközökkel, akkor a védelem nem garantálható.
Erdei Anna, az MTA főtitkár-helyettese készített egy videófelvételt, amelyben a Covid-fertőzéskor is, vakcinaoltás után is járőröző immunsejtjeink (dentritikus sejtek) idegen testként mutatják be a vírus fehérjéit az immunrendszer karmestereinek, a segítő (helper) sejteknek. A segítősejtek riasztják az immunválaszunk végrehajtó sejtjeit, az ellenanyagot termelő, s a megfertőződött sejtjeinket megölő sejteket. Az antitestek szorosan rátapadnak a vírusokra, mintegy gúzsba kötik őket. Az ellenanyagok vírushoz kötődését úgy kell elképzelni, hogy a vírusburok (a bőrönd) sok különböző fehérjéből épül fel. Ezek mindegyike más és más antitest termelését váltja ki immunrendszerünkből. Az ellenanyag-termelést kiváltó fehérjéket ezért antigéneknek is nevezik. Minden antigén egy kvázi tükörképi szerkezetű antitest keletkezését váltja ki.
Az immunválasz fontos záróakkordja a hosszú távon védelmet biztosító (ellenanyag-termelő és ölő) memóriasejtek megjelenése. A vakcinák azok a korszerű fegyverek, amelyekkel immunrendszerünket a Covid ellen hatékonyabbá tehetjük. A járvány elleni hatékony védekezéshez többféle védőoltás vált elérhetővé. Ezek működése eltérő alapelvekre épül ugyan, de az általuk kiváltott immunreakció hasonló, és felkészíti a szervezetet a későbbi vírusfertőzés elleni védekezésre. Ennek az immunválasznak a kialakulását és későbbi hatását mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia említett videója.
Milyen lehetőségek vannak a közeledő negyedik hullám csillapítására? Amikor a vírus új variánsa jelenik meg, a vírus új fegyverzetben támad, amit hatástalanítani kell. Jelenleg az indiai eredetű delta variánssal nézünk farkasszemet. Az új variáns megjelenésének genetikai alapja a mutáció. A mutáció többnyire hátrányos a vírusra nézve, ám több gén egyidejű változása esetén olyan, számára szerencsés következmények is lehetnek, mint gyorsabb szaporodás (élénkebb replikáció), fokozottabb fertőzőképesség, súlyosabb betegségtünetek. Az eddigi megismert variánsok ezekben múlták egymást felül, vakcinára rezisztens (ellenálló) variánsról egyelőre nem tudunk.
Ahhoz, hogy a vírus rezisztens legyen azokra a vakcinákra, amelyek célpontja a tüskefehérje, olyan mutációkra lenne szükség, amelyek a tüskefehérje szerkezetét változtatják meg. Biztosan keletkeznek ilyenek, de fennmaradásuk esélyeit csökkenti, hogy a tüskefehérje szerkezetváltozása az álkulcs szerepét is tönkreteheti. Eddig szerencsénk van: olyan mutáns még nem bukkant fel, amelyik rezisztens lenne a vakcinákra. Figyelmeztető jel azonban, hogy a világ legátoltottabb országában, Izraelben már kitört a negyedik hullám, s az új betegek között találunk kétszer oltott, elvben teljes védettséget élvező pácienst. Ez azt prognosztizálja, hogy inkább előbb, mint utóbb új vakcinákra lehet szükség, s a kérdés az, hogy a jelenleg alkalmazottak közül melyik az, amely hozzáigazítható egy vakcinarezisztens mutánshoz. Amikor azt mondjuk, hogy minden vakcina egyforma, igazat is mondunk meg nem is. Tény, hogy az első három hullámban megjelent vírusvariánsok ellen valamennyi Magyarországon alkalmazott vakcina kellő védelmet nyújtott, mellékhatásokról sem igen szólt a fáma. A keleti vakcinákra vonatkozó bizalmatlan hangok vaklármának, vagy az ördög politikailag motivált falra festésének bizonyultak. Természetes fertőzés vagy elölt vírusalapú vakcinák beadása esetén a vírusburok valamennyi fehérjéje ilyen idegen anyag, amelyek mindegyike ellen megkísérli a védekezést a szervezet. Az mRNS-vakcináknak különleges előnyük, hogy nem tartalmaznak egyetlen vírusantigént sem, sem neutrális, ám potenciálisan immunogén vektort, csupán a tüskefehérje genetikai kódját. Továbbfejlesztési céllal ezért kémiai szerkezetük (szekvenciájuk) könnyen módosítható. Karikó Katalin szerint amennyiben ez szükségessé válna, hat hét alatt módosítani lehetne az mRNS-vakcina szerkezetét, alkalmassá téve az új variáns elleni hatékony fellépésre. Mai technológiával ez nem lenne gond.
A negyedik hullám csillapításának esélyeiről. Véleményem egyezik a tudomány és az értelem javasolta teendőkkel, s összhangban vannak a tudósok szavára hallgató magyar kormány koncepciójával. Törekedni kell – ha szükséges, vállalva az „illiberális” módszereket is – a lakosság teljes átoltottságára, be kell oltani az iskolásgyermekeket is. Be kell adni a harmadik oltást mindazoknak, akinek a magyar immunológusok ezt javasolják. Érdemes lenne újragondolni az új magyar vakcinagyár tervezett termékprofilját. Az Én visszahozom divatba a foxtrottot című régi slágert újra el kellene énekelni, változtatott szöveggel: „Én visszavenném járműveken a maszkot”, holnaptól.
A szerző genetikus, nyugalmazott habilitált egyetemi docens (ELTE)
Borítókép: MTI/EPA/ANSA/Tino Romano
