Uralkodását lázadások kísérték, később a trónért vívott testvérháborúk, belső és külső ellenséggel való küzdelmek terhelték a mindennapokat. A német befolyás, miután Gizella bajor hercegnőt vette feleségül, a kezdetektől ezer éven át jelentős volt, de Magyarországot a törökök is érdekszférájuknak tartották. A szorongató helyzetek megoldását illetően a magyarok nem voltak azonos állásponton. A reformáció után vallási különbségek tovább szaporították a belső ellentétek számát, de a megosztottság dacára abban egységesek voltak, hogy a haza mindenekelőtt. A háborúk miatt elnéptelenedő területekre nyugati keresztény, többségében német és szlovák emberek érkeztek, akik nem feledve őseiket elmagyarosodtak, ellentétben az Erdélybe érkezett, keleti keresztény románokkal. A románokra az erdélyi urak olcsó munkaerőként tekintettek, és ezért tették lehetővé, hogy tömegesen jöjjenek Erdélybe, de nem asszimilálódtak, mert ragaszkodtak bizánci vallásukhoz, és észrevétlenül sokasodtak. Észrevétlenül, mivel nem tekintették őket államalkotó tényezőnek, Erdély három nemzete jogi értelemben a magyar, a székely és a szász volt. Nem figyeltek rájuk, és ennek számunkra keserves következményei lettek.

Az elmondottakkal azt próbáltam érzékeltetni, hogy a megosztottság mindig is jelen volt Magyarországon és jelen van ma is, riasztó mértékben és formában. Nagy különbség azonban, hogy míg a XX. századig – származástól függetlenül – mindenki számára természetes volt a hazaszeretet, egy nemzeti minimum, napjainkban a két politikai tábor ennek értelmezésében sem tud megegyezni.

Volt, ahol eleve kevesebben voltak, ráadásul a szerencsétlen környülállások miatt a XVIII. századra vagy már korábban számos további vármegyében is kisebbségbe kerültek a magyarok saját országukban, de a magyarság meglepően erős nyelvi és közösségi asszimilációs képességének is köszönhetően megfogyva bár, de mind a mai napig megmaradt. A magyarok erős kötődése a Szent Koronához és mindahhoz, amit az jelent, valamint az itt élő nemzetiségek hungarustudata tartotta egyben Magyarországot a trianoni tragédiáig. A régen használt hungarus fogalom azt jelenti, hogy az illető a magyar király alattvalója, következésképp anyanyelvétől függetlenül a magyar nemzet része. A hazafiság kulturális érdekközösséget is jelent, amelynek része a nyelv mellett a hagyományok tisztelete is, meghatározó értékként való elfogadása annak, hogy Szent István keresztény Magyarországot bízott utódaira, és tette erkölcsi kötelességgé ennek megőrzését.

A jövőre esedékes országgyűlési választások tétje a Szent István-i hagyomány megőrzése vagy elvetése, ahogy a mutáns liberálisok mondanák, meghaladása. Elsősorban erről szól a jövő évi voksolás, minden egyéb kérdést másodlagosnak tartok.

Nem tartozom azok közé, akik úgy vélik, hogy az Orbán-kormány számára a kereszténység és a hazafiság csupán politikai termék. Nagyra értékelem a lehetőségekhez képest független külpolitikáját és a Szent István-i hagyományokra figyelő világnézeti prio­ritásait is. Normális, a lehetőségekhez képest független és erős Magyarországot próbálnak építeni, ahol az emberek nem gondolják, hogy nincs annál fontosabb, mint a szexuális eltérésekkel és torzulásokkal való mindennapi foglalatosság, továbbá mindenki elmondhatja véleményét úgy, ahogy akarja, nem vadásznak a ma divatos értelmezés szerint homofób, rasszista, antiszemita szavakra egymás mondataiban, nem tekintenek ártatlan élcelődéseket vagy meggondolatlan mozdulatokat zaklatásnak, a szavakat és a szimbólumokat eredeti jelentésüknek megfelelően értelmezik.

Ezen akarnak változtatni a mutáns liberalizmus hívei, a politikai pártok és a külföldről jelentős pénzzel támogatott, civilnek mondott szervezetek, amelyek a nyugati világban terjedő, a természettörvény tagadására épített beteges értékrendet erőltetnék rá Magyarországra, például a genderideológia harcosai vagy a szivárványos zászlót hivalkodva lobogtatók. A szivárvány bibliai szimbólum, Isten szövetségének jele. Az említett társaság értelmezése ennek paródiája. Ez a banda azért veszedelmes, mert megtartva eredeti alakjukat deformálják szavak és szimbólumok jelentését, és ezt az értelmezést gyanútlan emberek – többségé­ben fiatalok – el is fogadják, bizonyítva, hogy ezek a torzítások megzavarják a gondolkodást.

Így válnak jó szándékú emberek diabolikus erők készséges kiszolgálóivá, ahogy napjainkban egyre gyakrabban tapasztalhatjuk.

Hogy mennyien, az a következő ország­gyűlési választáson majd kiderül.

A szerző antikvárius

Borítókép: A Szent István király tiszteletére tartott ünnepi szentmise a bécsi kapucinus templomban 2021. szeptember 2-án (MTI/Filep István)