Miközben sokan óvják a magyar gazdaságot az úgynevezett német kitettségtől, addig sokan cserélnének velünk. Nincs olyan közép-európai ország, amely ennyire beékelődött volna a német gazdaságba: oda-vissza függünk egymástól. Elég, ha csak a nívós autóipari vállalatokra – Audi, BMW és Mercedes – gondolunk. Hazánkon kívül csak Németországban van jelen együtt az említett három járműipari óriáscég. Amennyiben definiálni kellene a helyzetet, ezt röviden így tehetnénk meg: fokozatosan bővülő és mélyülő kapcsolatok, a gazdasági teljesítmény emelkedése jellemzi a magyar–német gazdasági együttműködést. Ám ezért sokat kellett tennünk.
Ugorjunk vissza az időben mintegy harminc esztendőt! Néhai Antall József miniszterelnök – csakúgy, mint Orbán Viktor jelenlegi kormányfő – a rendszerváltoztatás hajnalán látta meg a német–magyar kooperációban rejlő hatalmas potenciált. Ráadásul a kilencvenes évek elején más alternatíva nem is mutatkozott: a szocializmus negyven esztendeje alatt hazánk teljesen eladósodott, a gazdaság szerkezete korszerűtlen volt, és egyik napról a másikra egymillióan lettek munkanélküliek. Ipari, feldolgozóipari cégeink nem pusztán tőke- és pénzhiányos vállalkozások voltak, hanem piacuk sem volt. Az elméletileg hirtelen megnyíló világpiac pedig nem ideológiai alapon vásárolt különböző termékeket. Antall József azonban pontosan tudta, hogy nekünk, magyaroknak az osztrák–német politikai, társadalmi, gazdasági kultúrához teljesen más a viszonyulásunk, mint más közép- vagy kelet-európai országoknak.
A néhai miniszterelnök által véghez vitt nagypolitikai tárgyalások a németekkel pedig beértek, s kihasználva a földrajzi közelséget, megjelent az Opel, az Audi, a ZF. S nem pusztán „letelepültek”, hanem Európa legnagyobb motor- és sebességváltógyárait is kiépítették. Velük együtt pedig számtalan beszállítócég is megjelent. Három évtized leforgása alatt tőkebefektetésekben Németország a legnagyobb Magyarországon. Az adatok szerint a több mint háromezer német irányítású vállalat több mint kétszázezer embernek ad munkát. S a kilencvenes évek elejétől működő kormányzati támogatás most is erős: állami támogatással az elmúlt hat évben 134 német befektető beruházása mintegy harmincezer új munkahelyet hozott létre Magyarországon.