Sokan figyelnek Márki-Zay Péterre, amióta a kiszámíthatatlan ellenzéki széljárás felszínre dobta. Károlyi Mihály juthat eszünkbe róla, aki szintén kereszténynek mondta magát, miközben kommunistákkal barátkozott. Ma még nem tudhatjuk, sikerül-e Márki-Zaynak a hatalom csúcsára jutni, hogy azután − miként Károlyit, úgy őt is − félreállítsák a barátai, de sok mindenben máris a „nagy előd” örökébe lépett. Gond nélkül mond zöldségeket és keveredik állandóan ellentmondásba önmagával.
A hódmezővásárhelyi polgármester szerepléséről eszünkbe juthat, hogy 1919 elején, amikor a csehek már katonai akciókat hajtottak végre magyar területek ellen, Károlyi a Nemzeti Tanács ülésén kijelentette: „Ha bárki betör, tiltakozunk ellene, fölemeljük óvó szavunkat és apellálunk a világ művelt népeinek ítéletére, de fegyvert nem szegezünk ellenük.” E művelt népeket a vörös gróf a „művelt Nyugaton” vélte felfedezni (Márki-Zay is folyton nyugat felé pislog). Amikor néhány hónappal később emigrált, már nem a világ művelt népeit emlegette, hanem gyújtó hangú beszédekben állt ki Magyarország területi integritása mellett, holott korábban éppen ő nem állt ki az integritás védelme mellett.
Eszünkbe juthat az is, hogy az Ausztriában tartózkodó Károlyit hamarosan megtalálta Masaryk csehszlovák elnök menedékjoggal összekapcsolt meghívása, és ő élt is a lehetőséggel. Masarykkal és Beneš külügyminiszterrel szépen egymásra találtak. Azon mesterkedtek, hogyan lehetne megbuktatni Horthy Miklóst és leszereltetni a Nemzeti Hadsereget. Idegen csapatok bevetésétől sem riadtak volna vissza, csakhogy elérjék céljukat.
Károlyi Mihályt 1923-ban − távollétében − a magyar bíróság hűtlenség és hazaárulás vádjával elítélte és vagyonától megfosztotta. Hozzátehetjük: teljes joggal, hiszen Károlyi a Trianonban megcsonkított Magyarország új kormánya ellen is kész volt szövetkezni bárkivel, halálos ellenségeivel is. A magyarországi kommunisták iránti szimpátiája mindvégig megmaradt, a hozzájuk fűződő kapcsolatai a második világháború után is erősek voltak. A háború után is támadta a régi rend megmaradt, immár hatalomvesztett tagjait, írásaival érveket adva Rákosi Mátyáséknak a magyarországi „osztályharchoz”, alátámasztva annak jogosságát.
Károlyi nem volt nagy formátumú politikus. Ezt arról a politikusról is el lehet mondani, aki a mostani, alagsori balliberális ellenzék zűrzavaros világából emelkedik a „magasba”. Látjuk, hogy Márki-Zay mindent megtesz és bevet a felszínen maradásért. Újabb és újabb meghökkentő kijelentésekre ragadtatja magát, talán a Gábor Zsazsa-féle bölcsességből kiindulva, mely szerint mindegy, hogy mit, csak beszéljenek az emberről.
A miniszterelnökségről álmodó hódmezővásárhelyi polgármester nemrég az energiaválsággal kapcsolatos nyugati árpolitikát dicsérte, miközben bírálta a hazai rezsicsökkentés gyakorlatát. Hatalomra kerülve megszüntetné a „felelőtlen” rezsicsökkentést, mert úgy véli, a magyar fogyasztóknak kellene megfizetniük a növekvő világpiaci árakat. Mondta mindezt annak tudatában, hogy a magyar tárolókban – az elmúlt tíz évhez hasonlóan – elegendő gáz van, és a magyar kormány a Gazprommal tizenöt évre szóló földgázszállítási szerződést kötött.
A Gyurcsányékkal lepaktált, önmagát keresztény-konzervatív beállítottságúnak mondó politikus által javasolt megoldás − mely szerint inkább meg kell fizetni az emelkedő energiaárakat, és kevesebb energiát kell fogyasztani – nagyon emlékeztet arra a kommunista gyakorlatra, amely az egészségvédelem jegyében jelentősen emelte a dohánytermékek és szeszes italok árát. Akkoriban ezt azzal indokolták, hogy a magas árak miatt majd csökken a fogyasztás, s ettől kevesebb lesz a tüdőrák és a májzsugor. Ezt persze azok sem gondolták komolyan, akik kitalálták.
Márki-Zay véleményéből hiányzik az a fajta kommunista lelemény, amely például hivatkozni tud az egészségügyi szempontokra. Nem szeretnénk ötleteket adni a baloldal miniszterelnök-jelöltjének, de ha a piaci energiaárakat megfizetni képtelen polgároknak azt javasolná, hogy télen, a fűtetlen lakásokban, nagykabátban és bundabugyiban végezzenek fekvőtámaszokat az egészségük védelme érdekében, máris pozitív üzenete lenne a javaslatának.
Egyes nyugati ötletgazdák nyomdokaiba lépve tippeket adhatna a hideg otthonok felmelegítésére is. Újabban bukkant elő a mécsesek és virágcserepek ügyes kombinációjával megalkotott „fűtőtestek” nagyszerű gondolata. Képzeljük el, ahogyan a fekvőtámasztól felfrissült, nagykabátos, bundabugyis emberek meggyújtják a mécsest, ráteszik a felfordított virágcserepet, majd fölé állva, a tévétorna adását figyelve, Márki-Zay vezényszavára törzsdöntögetésbe fognak. A szófogadó polgárok ettől nemcsak felmelegednének, hanem meg is erősödnének. Ez nem garantálná ugyan Márki-Zaynak a népszerűséget, de legalább elmondhatná, hogy próbálkozott.
A szerző író, újságíró
Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: MTI/Mohai Balázs)
