– Egy arctalan, elnyomó intézmény ellen harcolok. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagságának a többsége, különösen a IX. osztály zöme, teljesítmények nélküli tagokból áll, akik mögött nincsen olyan mérhető tudományos eredmény, amellyel méltók lennének a magyar tudományos élet képviseletére a nemzetközi térben, de talán még a magyarban sem – mondta el lapunkak Lentner Csaba.

A közgazdász professzor kiemelte: az akadémiát Schmidt Mária politikai, történelmi alapon bírálta, Pokol Béla az MTA működési elvét és nagydoktori címét kifogásolta, míg ő maga az akadémikusok teljesítményét vette górcső alá.
Én voltam az, aki rámutattam arra, hogy a IX. osztály a teljesítményét tekintve 88 százalékkal el van maradva a világátlagtól. Ebből is látszik, hogy ez nem egy tudományos testület, sokkal inkább egy belterjes klub. Ennek a belterjességére, teljesítménynélküliségére mutattam rá. Most pedig nyilvánvalóvá vált, hogy miért nem mert senki idáig nyilvánosan felszólalni ellenük. Aki ugyanis névvel, arccal kiáll, az ellen lejárató kampányt kezdenek, és nem riadnak vissza semmilyen mocskolódástól, csak hogy eltereljék a figyelmet a saját teljesítménynélküliségükről. Pedig a legegyszerűbb az lenne, ha névvel-arccal kiállnának: tessék, itt a teljesítményünk, meg lehet tekinteni, Lentner professzor. Ehelyett, ha egyáltalán szóba hozzák magukat, az érveik zavarosak, önellentmondásokba keverednek. A tudományos előmenetelben mindenki másra kötelezően elvárt publikációkat, hivatkozásokat nyilvántartó adatbázis rájuk hirtelen már nem érvényes, ahogy csodálatos módon az egész nemzetközi térben alkalmazott nemzetközi mérőszámok sem
– jelentette ki Lentner.
Hozzátette: az őt ért méltatlan támadások egyik legfontosabb eleme az volt, hogy sértettségből támadja az Akadémiát, amiért nem választották akadémikussá. Ezzel kapcsolatban a professzor elmondta: ez nem így van, a személyes érintettségét, sértődöttségét akarták kidomborítani, miközben véleménye szerint itt elvi kérdésekről van szó. –
A polgári jobboldali közösséghez tartozom. Részt vettem a Fidesz-kormány programalkotásában és a gazdaságpolitika alakításában. Mindeközben már 2016-ban is ölre mentem a közgazdasági akadémiai bizottsággal, mert a polgári kormány aktív államvezérelt gazdaságpolitikáját támadták, amelynek a tudományos rendszertanát felépítettem, és az egyetemi oktatásban is be akartam vezetni. Amikor pedig öt évvel ezelőtt pályáztam az MTA-ra, azt hittem, hogy a tudomány objektív, nyitott, befogadó. Azt hittem, hogy a tudománynak a csúcsa a Magyar Tudományos Akadémia, majd rá kellett rádöbbennem, hogy ez koránt sincs így
– emelte ki a közgazdász. Az akadémikusok a pályázatát éveken át nem tárgyalták, mindeközben pedig három habitusvizsgáló is minősítette Lentner Csaba tudományos teljesítményét.