idezojelek

Karácsony hagymázas álmodozásai

A rá szavazó baloldaliak ugyanazt kapták jutalmul, amit a nem rá szavazók büntetésül.

Megyeri Dávid avatarja
Megyeri Dávid
Cikk kép: undefined
Fotó: Havran Zoltán

Sok politikus és politológus túlzottan jóhiszemű a jelenlegi baloldali főpolgármester tevékenységével kapcsolatban. Általában arról beszélnek, hogy Karácsony Gergely csak ötletel, ügyetlenkedik, bénázik. Egyszóval olyan képest festenek róla, mintha megvolna benne a szándék, a törekvés arra, hogy ellássa feladatát, csak hát kissé teszetosza ez a lakli, magas ember, mint egy örök kamasz, és ennek az ügyefogyottságnak a rovására írandó, hogy ahová lép, ott fű nem terem.

Midasz király mindent arannyá változtatott, amihez csak hozzáért, a többszörösen bukott, visszaeső balos miniszterelnök-jelöltnek pedig koprolittá lesz minden a keze alatt. Az a sajnálatos bökkenő azonban, hogy relatív jószándékról sincs szó. A Párbeszéd nevű mikroszkopikus kiterjedésű, észrevehetőségi problémákkal küzdő, nagyítóval is nehezen kimutatható párt társelnöke legtöbbször előre megfontolt szándékkal rombol. Karácsonynak láthatólag örömet szerez minden, amivel borsot tud törni a fővárosiak orra alá, és megkeserítheti a hétköznapjaikat. Efféle tekintélyteremtési akciókísérlet a dugódíj – eufemizált, kódolt elnevezéssel behajtási díj – belengetése, a pesti alsó rakpart lezárása és a ragaszkodás ehhez minden állampolgári és szakmai tiltakozás ellenére. Ugyanebbe a sorba illik a szinte néptelen, alig használt kerékpársávok erőszakolása, az autóstársadalom módszeres kicsinálása vagy a Blaha Lujza tér rekonstrukciójának irreális, bohózatszerű elnyújtása. Mind azt jelzik: a lakossággal, a pestiekkel és a budaiakkal akar kitolni mindenáron.

A legfrissebb fejlemény, hogy a fővárosban – írd és mondd! – százötven szeméttárolót, azaz kukát helyeztet ki a megnövekedett igénybevételre való hivatkozással. Ez akár üdvözlendő cselekedet is lehetne, azonban korábban nem kevesebb mint háromezer utcai szemetest szereltetett le, költségcsökkentésként beállítva az elképzelhetetlen mértékű utcaképpiszkítást. Így vegytiszta provokációszámba megy, hogy úgy tesz, mintha ez utóbbi leszerelési akció meg sem történt volna, s még ünnepeltetné is magát a mostani korrekcióért. Mintha lenyúlná a gyerekek ebédjét, majd nagylelkűen egy-egy szem kockacukorral kárpótolná őket. Hosszan lehet folytatni a sort, de a lényeg mindenütt és mindig ugyanaz: provokálni a kormányt és megalázni a budapesti embereket. Nem túlzás több mint két és fél évvel a megválasztása után kijelenteni: a rá szavazó balolda­liak ugyanazt kapták jutalmul, amit a nem rá szavazók büntetésül.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Adja magát persze a kérdés: ha mindez így van, mi ebben neki az üzlet? Hiszen ha állandóan rongálja a helyiek közérzetét, még a legelvakultabb, akár egy balos pártok által eléjük tolt búgócsigára is simán leszavazók szimpátiájára és voksaira sem számíthat majd a kevesebb mint két év múlva esedékes önkormányzati választáson. A megoldás talán meglepő, de korántsem logikátlan: KariGeri nem szeretne újraindulni a főpolgármesteri posztért, emiatt nagy ívben tesz rá, hányan dühöngenek s fogadkoznak, hogy az életben többé nem szavaznak se rá, se más ígéretszegő baloldali jelöltre.

Akkor mihez akar fogni a politikai életben, ha lemond az újrázás lehetőségéről is? A felelet kézenfekvő: ismét összevont baloldali miniszterelnök-jelölt akar lenni. De hát – vethető közbe – már kétszer csődöt mondott, 2018-ban és 2021 őszén, amikor Márki-Zay Péter javára meghökkentő módon visszalépett az előválasztásnak nevezett színdarabban. Őliberálissága azonban másként, nem a józan ész által vezérelve spekulál.

Mégpedig úgy, hogy ő csak 2018-ban maradt alul a versengésben, mivel másodszorra már az előválasztás alatt visszakozott, így nem használódott el. Nagy valószínűséggel nem azért lépett vissza az első fordulóban mögötte végzett, szájmenéses hódmezővásárhelyi polgármester javára, mert esélyesebbnek vélte, hanem amiatt, mert megérezte, netán szavahihető elemzők felvilágosították, hogy a 2022-es választást nem nyerheti meg a Brüsszel- és genderkompatibilis kotyvalékkoalíció. Rájött, hogy ha újból alulmarad az országgyűlési választáson, többé semmiképpen sem indítják a Fidesz és Orbán Viktor ellen, ezért egy életre le kell mondania miniszterelnöki álmairól. Míg ha Márki-Zay javára visszalép, ez a lehetőség nyitva maradhat számára 2026-ban, miután egy második próbálkozás talán belefér.

Mindjárt érthetővé válik ebből, miért nyilvánul meg derűre-borúra nagypolitikai kérdésekben, ahelyett, hogy azzal törődne, amire megválasztották: a főváros vezetésével és az általa szabotált fejlesztésével. Megállapítható: a főpolgármester mindennel foglalkozik, amihez semmi köze és semmivel, ami a törvényi kötelezettsége volna.

Legutóbb Brüsszelben házalt egy kis internacionalista intervencióért, továbbá amiatt, hogy lássák idehaza, milyen nagy úrnak tartják őt az EU központjában. Utána sürgős egyeztetést kezdeményezett az illetékes miniszterrel, hogy a főváros hozzájuthasson a hazánk elől jogtalanul elzárt uniós forrásokhoz. Ezt is úgy tette azonban, hogy olyan színezete legyen, mintha rajta is múlna, megkapjuk-e a pénzt. Sunyin úgy fogalmazott: „A miniszter a héten bejelentette, hogy a kormány kész egyezségre jutni az Európai Bizottsággal. Örömteli hír, hisz így van esély, hogy utolsóként az EU-ban végre hazánk is hozzájuthasson az uniós forrásokhoz!” Értsd: a kormány eddig nem akart megállapodni, emiatt nem kaptuk meg a nekünk jogosan járó helyreállítási eurószázmilliókat, de most már észbe kaptak végre-valahára.

A Horn Gyula sétány felvetése szintén a nagypolitikába történő beavatkozás Karácsony részéről. Azt hazudja róla, hogy bocsánatot kért a forradalom vérbe fojtásában játszott részvételéért, holott ez köztudottan nem igaz. Biszku Béla is Horn érvelését ismételte, amikor úgy nyilatkozott: ötvenhatban a törvényes rendet állította helyre. A főpolgármester el akarja érni, hogy még a múltértelmezésben is ő vigye a prímet, ezáltal az emberek szemé­ben ő testesítse meg az országvezetői alternatívát. Ezért élcelődik Szabad Nép-módra a Rákosiék által elvett vármegye és főispán elnevezések történelmi jogaikba való visszahelyezésén is, mint ami a „szánalmas és röhejes között van félúton”. Pedig a legtöbb ember szerint az a röhögnivaló, hogy megint szivárványos zászlót aggat a Városházára a budapestiek akarata ellenére. Nem az a botrányos, hogy képtelen egyetlen Budapestinfót tartani? Ahol például arról is számot adhatna végre, hogy hová lett a Tarlós Istvánék által rá hagyott kétszázmilliárd forint.

Mi a nagypolitikai nyomulásban és a lakosságellenességben a ráció, ha sikerrel akar szerepelni bármilyen választáson a jövőben, hisz a szavazópolgár ennyire azért nem feledékeny alkat? Karácsonyt kizárólag az érdekli, hogy a külső szponzoroknak, a globalista királycsináló cézároknak megfeleljen, akik a baloldal örökös, minden nagy vereségük után megújuló reménye szerint majd gondoskodnak arról, hogy a jobbközép kormány eltakarodjon az útból. Reális ez a vágy? Meg kellene szívlelnie nagy idoljuk, Lenin mondását: ami nem megy, azt ne erőltessük!

Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: Havran Zoltán)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Szőcs László avatarja
Szőcs László

Hígtrágya és pogrom Hollandiában

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Ez itt az én hazám

Bayer Zsolt avatarja
Bayer Zsolt

Mivé lett világunk?

Deák Dániel avatarja
Deák Dániel

Orbán államférfi, Magyar botrányhős

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.