időjárás 4°C Natália 2022. december 9.
logo
A hazai baloldalnak annál jobb, minél rosszabb az országnak

A közrossz tehetségtelen szolgálói

Gajdics Ottó
2022.09.30. 08:05 2022.09.30. 08:49
A közrossz tehetségtelen szolgálói

Ha elgondolkodunk azon, miért nem szavazta meg az ellenzék a parlamentben a házszabálytól való eltérést azon törvényjavaslatok elfogadása során, amelyek az Európai Bizottsággal megkötendő megállapodáshoz szükséges feltételeket építenék be a magyar jogrendbe, elkeserítő eredményre jutunk. Ismét bebizonyították ugyanis magukról, hogy nekik annál jobb, minél rosszabb az országnak.

Jól tudták, hogy a jogszabály-módosítások elfogadásával Magyarország teljesítené az Európai Bizottságnak tett vállalásokat, így a testület ígérete szerint hazánk maradéktalanul megkapná a neki járó uniós forrásokat. Az is nyilvánvaló számukra, hogy a bizottság szigorú határidőket szabott meg az egyezség pontjainak teljesítéséhez, ezért szükséges, hogy a honatyák a normál menetrendtől eltérően, gyorsabban fogadhassák el a jogszabályok módosítását.

Csak egyet nem tudnak megtanulni, amióta politizálásra adták a fejüket, hogy pitiáner önös érdekeiket nem helyezhetik a nemzeti érdek fölé. Képtelenek felfogni, hogy mit jelent, amikor azt mondjuk, a haza minden előtt.

Nem tudják elengedni azt a végzetes tévedésüket, miszerint az ellenzéki politizálás lényege az állandó szembenállás mindennel, amit a kormány tesz. Ezért akadályoznák ostobán a szóban forgó törvények gyors megalkotását.

Pedig ha komolyan vennék saját vádjaikat a nemzeti kormány unióval szemben tanúsított harcias viselkedéséről, Orbán Viktor konfliktuskereső magatartásáról, amellyel szerintük magára haragította a tekintetes brüsszeli elitet és elszigetelte nemcsak magát, de az egész országot, akkor nekik kellene legjobban örülni, és minden eszközzel támogatni az immár megváltozott, megegyezésre törekvő politikát.

Ehelyett Ujhelyi István, az Európai Parlament szocialista delegáltja gúnyos hangon meghátrálásnak nevezte a sikeres tárgyalásokat, a feltételek elfogadását pedig annak beismeréseként értékelte, hogy a kormány – a baloldali legenda szerint – demokráciát és jogállamiságot leépítő tevékenysége tarthatatlan.

Mert ezt a valóságtól elrugaszkodott, mindenben rosszat kereső társaságot egyáltalán nem érdekli, mivel tudnák szolgálni az őket eltartó társadalmat, a magyar embereket, beleértve saját szavazóikat is. Egy a fontos számukra, miként tudnának minél többet ártani politikai ellenfelüknek.

De jó, ha tudják, nem felejtjük el nekik, milyen kísértetiesen köszönnek vissza a hazánkat vegzáló, immár szakmányban gyártott jelentésekben azok a hazugságok, csúsztatások, féligazságok és minden alapot nélkülöző, soha nem bizonyított vádaskodások, amikkel itthon is szórakoztat bennünket a balliberális ellenzék immár tizenkét esztendeje.

Jól agyunkba véstük a Vera Jourovával folytatott momentumos bájcsevegéseket, Gyurcsányné megbeszéléseit az erre fogékony uniós potentátokkal, azt az áldásosnak egyáltalán nem nevezhető tevékenységet, amit folyamatosan és egyre intenzívebben művelnek a balliberálisok az európai színtéren, jól láthatóan nem eredménytelenül. Hiszen a nemzetközi baloldal partner kormánybuktató törekvéseikben.

Mindig árnyékban

Gyurcsányék megvárták az őszödi beszéd évfordulóját a hatalomvágyó bejelentésükkel.

Ezen a ponton érdemes egy kicsit megállni és elgondolkodni azon, hogyan eshet ilyen halál pontosan egybe a nemzetközi és a hazai baloldal végső célja, a jobboldal eltakarítása a globalista törekvések útjából. Már Gyurcsány Ferenc előrevetítette a 2010-es bukása másnapján, hogy az európai baloldal segítségével akarja visszaszerezni hatalmát. Bennünket legyőzhettek, de Európát nem tudják legyőzni, sziszegte vészjóslóan.

Azóta többszörösen bizonyosságot nyert, hogy az egész világon terjedő neomarxista szélsőbaloldali felfogás csak azt tartja demokráciának, ha ő győz a választáson, csak az számára jogállam, ha minden meghatározó tisztségben az ő emberei ülnek, csak az a sajtó- és szólás­szabadság, ha nincs más álláspont a közbeszédben az övéin kívül.

Minden más esetben náci veszélyt kiáltanak, fasisztáznak, diktatúrát kiáltanak, és a harangokat csak azért nem verik félre, mert többségük fekete öves ateista, sőt egyenesen vallásüldöző. Így lett hazánkból hibrid választási autokrácia, és így lett velünk együtt Svédország, Olaszország és Lengyelország az Európai Unió ellensége.

De mi is a baj valójában Magyarországgal? Lényegében az, hogy nem akarunk kevert népességen alapuló multikulturális társadalommá válni, nem akarunk az erős nemzetállamok szövetségén alapuló unió helyett Európai Egyesült Államokat.

Könnyedén megragadható, miért állunk a nemzetközi és a velük kollaboráló hazai baloldal útjában. Azért, mert nem adjuk fel sem a nemzeti, sem a vallási, sem a nemi identitásunkat.

A kevert népesség előállításához szükséges illegális migrációnak az útját álljuk, aktívan védjük és segítjük a napjainkban legtöbb üldöztetést elszenvedő kereszténységet idehaza és szerte a világban, és miközben befogadók és toleránsak vagyunk, törvénnyel védjük gyermekeinket az LMBTQ-propagandától és a genderelmélet tudománytalan megnyilvánulásaitól.

Ráadásul elítéljük az unió ostoba szank­ciós politikáját, ami egyre inkább azt eredményezheti, hogy a kontinens nemzetgazdaságai összeomlanak, a nemzeti kormányok képtelenné válnak a rend és a biztonság megteremtésére.

Ma már nem zárható ki, hogy a globalisták alig várják ennek az állapotnak a bekövetkeztét, hogy a kialakult káoszban az új világrend egyedül üdvös formájaként mutassák fel az Európai Egyesült Államokat.

És itt érhetők tetten a mi szedett-vedett baloldali roncspártjaink esztelen viselkedésének igazi mozgatórugói is. Ezért érdekeltek abban, hogy menjen minél inkább tönkre minden. Ezért lesik sóvárogva hétről hétre, mennyivel csökkent a kormánypártok népszerűsége a romló gazdasági helyzet és az egyre nehezebb megélhetési körülmények hatására.

Ezért mennek mindennel szembe, amit a kormány kitalál a károk enyhítésére, a negatív hatások csökkentésére és a tőlünk független folyamatok okozta válságokból való kilábalás érdekében. Mert a káoszban érdekeltek, mint külföldi elvtársaik. Abban bíznak, hogy árulásuk kifizetődő lesz majd az új rendben, hogy júdáspénzként megkapják majd a birodalom helytartói tisztségeit. Felszabadító érzés nem közéjük tartozni!

Borítókép: A Momentum Mozgalom tagjai (Fotó: Havran Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.