Az elmúlt hetekben előkerült ügyek nyomán egyértelmű, hogy a társadalom jelentős többsége szigorítást vár a pedofil-bűncselekmények elkövetőivel szemben. A nyugati politikai elitek és a globalista, nem kormányzati „jogvédők” által felhígítani kívánt gyermekvédelem kérdésében egy friss felmérés szerint a magyarországi megkérdezettek mintegy hetven százaléka mindenképpen szigorúbb szabályozást követel.
A kérdés pusztán jogi-szakmai megközelítése mellett ki kell mondani: itt a gyermekeink jövője a tét, ezért nem engedhetünk a kérdésben.
A tavaly áprilisban – az országgyűlési választással együtt – megtartott gyermekvédelmi népszavazásra is azért volt szükség, mert Brüsszel évek óta támadta Magyarországot, elvitatva tőlünk azt, hogy a családjog és a gyermekek jogaira vonatkozó törvények nemzeti hatáskörbe tartoznak-e.
Ezt az uniós intézmények vezetői nem tudják elfogadni, pedig mi úgy hisszük, hogy igenis a tagállamok döntési jogát illető kérdéskör, sőt ezen a ponton érdemes talán kitérni arra, hogy egyes országokban vagy bizonyos amerikai szövetségi tagállamokban még keményebb eszközökhöz folyamodnak ebben a kérdésben.
Ott van például a kémiai kasztrálás eszköze, ami anafrodiziákum hatóanyagú gyógyszerekkel végzett beavatkozást jelent a szervezet működésébe a libidó és a szexuális aktivitás csökkentésére. A kémiai kasztrálásról tudni kell, hogy az eljárás nem távolítja el a szerveket és nem is tekinthető a sterilizálás egyik formájának. A kémiai kasztráció általában visszafordítható, ha a kezelést abbahagyják, és az életveszélyes mellékhatások ritkák.
Összességében tehát – szigorúan fizikai értelemben – nem a régi eunuchokat kell magunk elé képzelnünk, vagyis azokat a férfiakat, akik a megcsonkításukat követően a háremhölgyek őrzőivé váltak, és akiket azon célból „ártalmatlanítottak” testileg, hogy kevésbé fenyegető szolgái legyenek egy királyi udvarnak.
A liberális jogvédők elvből ellenző álláspontját gyengítheti, hogy a nyugati világban is találunk példákat a szexuális bűnelkövetők orvosi-kémiai kezelésére. Például Amerikában Kalifornia volt az első olyan tagállam, amely a feltételes szabadlábra helyezés egyik feltételeként határozta meg a kémiai kasztrálás alkalmazását, mégpedig az ismétlődő bűnözői magatartást tanúsító gyermekmolesztálók esetében, miután 1996-ban módosították a kaliforniai büntető törvénykönyv 645. szakaszát. Ekkor előírták a medroxiprogeszteron-acetáttal való kasztrálást minden olyan bűnelkövető számára, akit gyermek (13 éven aluli kiskorú) személlyel szemben elkövetett molesztálás miatt ítéltek el, ha a második bűncselekménye ügyében feltételesen szabadlábra helyezték. Az érintettek a törvény értelmében nem utasíthatják el a beavatkozást, ugyanakkor választhatnak műtéti kasztrálást a folyamatos DMPA-injekciók helyett.