Most jöjjön a vidék!

Miután az ország éves GDP-jének tekintélyes része a fővárosban termelődik, a vidék egyes területeinek lemaradása hatalmas.

Ugyanakkor ez az eredmény sem volt elég ahhoz, hogy kikerüljenek a magyar régiók az unió húsz legszegényebb területi egysége közül. Egyedül annyi öröm lehet a 2021-es számokban, hogy nem négy, hanem már csak három vidéki térség található ezen a listán, miután a Dél-Alföld (az uniós átlag 54 százalékán áll) évekkel ezelőtt kikerült kilépett ebből a körből, ma már lényegében azonos fejlettségi szinten van a dél-olaszországi Calabriával, de több kelet-lengyelországi régiót is megelőz.

Budapest fejlettsége immár nem pusztán tünet, hanem beteges jelenség is. Asszociálhatnánk persze arra, hogy ugyanaz a vízfejűség van nálunk is, mint Bécsben, és ez egyfajta monarchista hagyomány.

Csakhogy a helyzet Ausztriában az elmúlt évtizedekben alapjaiban megváltozott: sem az infra­struktúra, sem a gazdaság, vagy éppen a közigazgatás nem annyira Wasserkopf, mint nálunk, Budapesten.

Magyarán a változtatás szükséges, s az alapok ehhez megvannak: Magyarország a biztonságnak és a kedvező beruházási feltételeknek köszönhetően nemzetközi viszonylatban is a legkedveltebb befektetési célpontok egyike, de az újabb beruházások érdekében tovább kell erősíteni a magyar vidéket. A munkaerő, a képzés lehetősége adott: elég csak arra gondolni, hogy vidéki gyártó- és központi bázisa működik pél­dául a Mercedes-Benznek, a Suzukinak, az Opelnek, az Audinak, s majd a BMW-nek vagy éppen a Boschnak és a ZF-nek is.

Még ha az elmúlt években egymást érték is a beruházások az ország különböző térségeiben, újra kell tervezni a fejlesztéspolitikát, hogy az a vidéket, az agráriumot, az ágazathoz kötődő helyi élelmiszeripart preferálja.

Ennek magyarázata egyszerű: a vidéki munkaerő­piac jelentős része ma is a tágan értelmezett mezőgazdasághoz kapcsolódik. Vidéken a föld­­műveléstől a feldolgozóiparon keresztül a helyi turizmusig szinte minden az agráriumhoz kötődik. És az átalakuló világban a lokális önellátás kérdésköre felértékelődik.

Ami a vidék fejlesztésének pénzügyi részét illeti, az u­niós felzárkóztatási források ezt szolgálják, láthatóan azonban még ez is kevés, hazai kohéziós pénzekre is szükség lesz. Éppen ezért helyes, hogy a kormányzat kiemelten foglalkozik ezzel a témával.

A kormányt adó Fidesz–KDNP fix szavazóbázisa vidéki, vagyis a fejlesztéspolitikai fordulat a jobboldalnak nem pusztán felelőssége, hanem érdeke is. De még ezt is zárójelbe tehetjük, látván az Eurostat elszomorító adatait. Most a vidéken, pontosabban a vidékfejlesztésen a sor! Ez az egész országnak elsőrendű gazdasági és társadalmi érdeke.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese

Borítókép: A drónnal készített felvételen Jászfényszaru központja 2022. október 10-én. (Fotó: MTI/Komka Péter)