idezojelek

Ne hagyjuk elbizonytalanítani a titkosszolgálatokat!

A magyar titkosszolgálatokat politikai célból ért támadássorozatban az a legszomorúbb, hogy az ellenzéki pártok egyike sem tiltakozott.

Cikk kép: undefined

„A szó veszélyes fegyver, és van, aki fegyvertelen” – énekelte az Illés-együttes, és ötven esztendő sem koptatta el ezt a szöveget. Ez jutott eszembe, amikor Gwendoline Delbos-Corfield magabiztos, megfellebbezhetetlen és persze szigorúan elvi alapokon nyugvó nyilatkozatát olvastam a magyar titkosszolgálatok állítólagos oroszbarátságáról. 

Mert egy francia zöldpolitikus, aki első ciklusát tölti az Európai Parlamentben, már mindenhez (is) ért. A grenoble-i egyetemen szerzett politikatudományi diplomája szinte biztosan feljogosítja arra, hogy eldönthesse, jól működik-e a jogállamiság Magyarországon. 

Mint a demokrácia, jogállam és alapvető jogok megfigyelőcsoportjának tagja, valószínűleg jól beleásta magát a magyar történelem, gazdaság és politika viszonyai­ba. De ha ez nem lenne elég, tagja az EP LMBTQ-jogokkal foglalkozó csoportközi csapatának is.
Amikor idáig jutottam a képviselő asszony életrajzát olvasva, megnyugodtam. 

Hát persze, hogy ő az a politikus Brüsszelben, aki tudja és meg is mondja, hogy mi a baj a magyar titkosszolgálatokkal! 

Ha valakinek mégis kétségei lennének a hölgy szakmai felkészültségét illetően, akkor ajánlom figyelmébe, hogy az a Human Rights Watch készítette fel a feladataira, amely a Soros Györgyhöz köthető NGO-hálózat egyik zászlóshajója. 

Ők biztosan sokat segítettek Delbos-Corfieldnek feltárni az igazságot a magyar titkosszolgálatokról. Aztán néhány nap múlva önkritikát gyakorolt a hölgy, hogy nem is úgy gondolta, rosszul fogalmazott. Sőt reméli, hogy nincs túl nagy baj a magyar nemzetbiztonságért felelős szervekkel. Árulkodó módon úgy tesz, mintha ezzel az ügy el lenne intézve.

De ez a történet sokkal súlyosabb annál, hogy egy pardonnal el lehetne intézni. Ugyanis egy NATO- és uniós tagország titkosszolgálatait így megbélyegezni bizonyíték nélkül több mint egy felelőtlen politikai célzatú blöff. Ez súlyos hiba, sőt bűn, hiszen a határaink mentén háború dúl, amelynek egyik hadviselő fele Oroszország. 

Márpedig ha jelenleg valaki az oroszoknak szivárogtat információkat, az orosz dezin­formációs műveleteket segíti, árulást követ el. Szóval ilyenekkel felelős politikus nem játszik.

Néhány nappal ezt megelőzően egy magyar hetilap jól felkészült/felkészített „oknyomozó” újságírója terjedelmes írásban számolt be arról, hogy milyen súlyos szakmai problémák vannak a magyar titkosszolgálatokkal. A szerző a francia hátterű Intelligence Online hírportálon megjelent írásra hivatkozik. 

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A módszer már önmagában is árulkodó. Jelenjen meg egy nyugati – ezáltal már egyből hiteles! – médiában az alapinformáció. Ezt azután a hazai lapok aggódó felhanggal idézhetik, szakértőnek tartott, vagy önmagukat annak kinevezett tollforgatók. Nagyon rossz hírük van a magyar titkosszolgálatoknak a szövetséges partnerszolgálatok körében – idézik az online portált rémüldözve. 

Majd ennél is tovább menve arról értekeznek, hogy egyetlen szolgálatra azért úgy tekintenek, mint a „professzionalizmus bástyájára”. 

Nem elég, hogy leszólják, még belső feszültséget is kívánnak kelteni a magyar szolgálati közösség soraiban. Amit megfejelnek azzal, hogy az anyagi források tekintetében is igyekeznek szembefordítani őket. 

Majd sommásan kijelentik, hogy Kína és Oroszország ellen nem dolgoznak a bűnös magyarok. Sőt évek óta szivárognak be az orosz hírszerzők a soraikba. Egy magyar napilap mindezekre reagálva levonta a végső konklúziót: az elmúlt évtized sikertelen volt a szolgálatoknál.

Kérdezhetnénk persze, hogy mindezeket vajon honnan tudják a külföldinek felrajzolt források és az azt tovább boncolgató magyarországi lapok. De a válasz egyértelmű. Bezzeg régen minden jobb volt! – mondják sokan. De nem. 2007-ben bolgárnak mondott orosz hírszerzők hajtottak végre technikai támadást a magyar elhárítás ellen. Poligráfos vizsgálat legendájával hatoltak be a Nemzetbiztonsági Hivatalba, ahol aztán a sajtóhírek szerint akár a szolgálat számítógépes rendszeréhez is hozzáférhettek. 

A botrány után olyan vezetőt választottak a szolgálat élére, aki a Szovjetunióban szerzett diplomát a KGB akadémiáján. Ezt követően 2009-ben a magyar olajtársaság részvénye több mint ötödének orosz kézbe történő átjátszását csak csendben szemlélték a magyar titkosszolgálatok. Akkor senki sem aggódott azért Nyugaton, hogy a magyar szolgálatok orosz befolyás alatt állnak. Akkor nem akartak a magyar államigazgatás egyes szerveit kipécézve lejárató kampányokat folytatni ellenünk. Mert az akkori kormányok mindenben maximálisan megfeleltek a brüsszeli elvárásoknak.

De ha már mindenképp a titkosszolgálatokért kívánnak aggódni, akkor ajánlom Delbos-Corfieldék figyelmébe a német hírszerzést.

Nemrég derült ki, hogy egyik munkatársuk hosszú évek óta az oroszoknak dolgozott. Ráadásul előtte a Bundeswehrben szolgált ezredesi rangban. Talán a német hadsereg Leopardjainak Ukrajnának történő átadása során aggódhatnának egy jót Brüsszelben, hogy mi mindent tudhatnak az oroszok a harckocsi szupertitkos műszaki paramétereiről.

Ebben a magyar titkosszolgálatokat politikai célból ért támadássorozatban az a legszomorúbb, hogy az ellenzéki pártok egyike sem tiltakozott. Pedig milyen jó lett volna egyszer arról is olvasni, hogy vannak alapvető nemzetbiztonsági kérdések, amelyekben senki sem akar pillanatnyi sikereket elérni a politikai küzdőtéren. 

Igaz, a szolgálatok sem érinthetetlen „szent tehenek”, de lejáratásuk, elbizonytalanításuk mindannyiunk biztonságára is hatással lehet. Az ilyen vitáknak a parlament nemzetbiztonsági bizottságában, zárt ajtók mögött van a helyük. 

Különösen napjainkban. Mert az orosz–ukrán háború mellett az illegális bevándorlás, a szervezett bűnözés, a nemzetközi terrorizmus és a klasszikus külföldi hírszerző tevékenység ellen is kemény, határozott és folyamatos fellépést várunk el a szolgálatainktól. Botcsinálta szakértők, felelőtlen politikusok legalább ne ártsanak, ha már segíteni nem akarnak.

A szerző az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója

Borítókép: Gwendoline Delbos-Corfield francia európai parlamenti (EP) képviselő, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport alelnöke, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) tényfeltáró delegációjának vezetője sajtótájékoztatót tart az EP budapesti irodájában 2021. október 1-jén (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

A Draghi-jelentés zsákutca!

Ambrus-Jobbágyi Zsófia avatarja
Ambrus-Jobbágyi Zsófia

Valóban megszületett!

Jeszenszky Zsolt avatarja
Jeszenszky Zsolt

Milyen példát mutat az iszlám?

Ágoston Balázs avatarja
Ágoston Balázs

Angyalszárnyak ágyúdörgésben

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.