„A szó veszélyes fegyver, és van, aki fegyvertelen” – énekelte az Illés-együttes, és ötven esztendő sem koptatta el ezt a szöveget. Ez jutott eszembe, amikor Gwendoline Delbos-Corfield magabiztos, megfellebbezhetetlen és persze szigorúan elvi alapokon nyugvó nyilatkozatát olvastam a magyar titkosszolgálatok állítólagos oroszbarátságáról.
Mert egy francia zöldpolitikus, aki első ciklusát tölti az Európai Parlamentben, már mindenhez (is) ért. A grenoble-i egyetemen szerzett politikatudományi diplomája szinte biztosan feljogosítja arra, hogy eldönthesse, jól működik-e a jogállamiság Magyarországon.
Mint a demokrácia, jogállam és alapvető jogok megfigyelőcsoportjának tagja, valószínűleg jól beleásta magát a magyar történelem, gazdaság és politika viszonyaiba. De ha ez nem lenne elég, tagja az EP LMBTQ-jogokkal foglalkozó csoportközi csapatának is.
Amikor idáig jutottam a képviselő asszony életrajzát olvasva, megnyugodtam.
Hát persze, hogy ő az a politikus Brüsszelben, aki tudja és meg is mondja, hogy mi a baj a magyar titkosszolgálatokkal!
Ha valakinek mégis kétségei lennének a hölgy szakmai felkészültségét illetően, akkor ajánlom figyelmébe, hogy az a Human Rights Watch készítette fel a feladataira, amely a Soros Györgyhöz köthető NGO-hálózat egyik zászlóshajója.
Ők biztosan sokat segítettek Delbos-Corfieldnek feltárni az igazságot a magyar titkosszolgálatokról. Aztán néhány nap múlva önkritikát gyakorolt a hölgy, hogy nem is úgy gondolta, rosszul fogalmazott. Sőt reméli, hogy nincs túl nagy baj a magyar nemzetbiztonságért felelős szervekkel. Árulkodó módon úgy tesz, mintha ezzel az ügy el lenne intézve.
De ez a történet sokkal súlyosabb annál, hogy egy pardonnal el lehetne intézni. Ugyanis egy NATO- és uniós tagország titkosszolgálatait így megbélyegezni bizonyíték nélkül több mint egy felelőtlen politikai célzatú blöff. Ez súlyos hiba, sőt bűn, hiszen a határaink mentén háború dúl, amelynek egyik hadviselő fele Oroszország.
Márpedig ha jelenleg valaki az oroszoknak szivárogtat információkat, az orosz dezinformációs műveleteket segíti, árulást követ el. Szóval ilyenekkel felelős politikus nem játszik.
Néhány nappal ezt megelőzően egy magyar hetilap jól felkészült/felkészített „oknyomozó” újságírója terjedelmes írásban számolt be arról, hogy milyen súlyos szakmai problémák vannak a magyar titkosszolgálatokkal. A szerző a francia hátterű Intelligence Online hírportálon megjelent írásra hivatkozik.
