Bár az ellenzéki politikusok és a hozzájuk kötődő szakértők igyekeznek a magas inflációt rátolni a kormányra mint a bajok okozójára, a pénzromlás nem pusztán hazai sajátosság. Elég rápillantani az Eurostat friss számaira! De ne szaladjunk előre.
Vitathatatlan, hogy Magyarországon két számjegyű a drágulás mértéke, és az senkinek sem kedvező, megélhetési problémákat okoz. Újfent mindenki az ársapkás konstrukciókat okolja, miszerint azok lódítottak az infláción, közben elfeledve, hogy akkor, amikor bevezették azokat, milliók életét befolyásolták pozitívan. Vagy emlékszik valaki arra, hogy tüntetést szerveztek volna a 480 forintos literenkénti üzemanyag ellen? Ráadásul a magas infláció története nem is annyira friss dolog, sajnos már az óév elején is a kelleténél nagyobb volt a drágulás hazánkban, mint más uniós országokban, amelyet megfejeltek a háborús tényezők. Eleve magasabb bázisról indulni gondot jelent.
Apropó, az MSZP immár azt javasolja, hogy még több termék kapjon ársapkát. Úgy tűnik, hogy az „egységes ellenzék” nem ugyanazt a televíziót nézi vagy a szocialisták nem keltek még föl a téli álmukból. Vagy a kormány által egy éve kitalált formula bővítése lenne az ellenzék konstruktív javaslata? Nota bene: a kormány szándéka az, és ezért hoznak intézkedéseket, hogy az év végére a drágulás szintje egy számjegyű legyen. És ez nem pusztába kiáltott szó.
Ha esetleg valaki még nem hallott volna róla: momentán több élelmiszerlánc is küzd a fogyasztók kegyeiért, akad olyan kiskereskedelmi egység, ahol kétszáz termék árát csökkentették és különböző akciókat hirdettek meg.
Ezáltal az eddig aranyárban mért alapvető cikkek árai is mérséklődhetnek. S ahhoz, hogy egy számjegyű legyen infláció az év végére, hatóságként segíteni fog a Gazdasági Versenyhivatal is, amely célzott akciókat hajt végre. Ezekkel feltárhatók lesznek az élelmiszer-termékláncok versenytorzulásai is. A politikai túloldalról nyilatkozók eközben arra intenek, hogy mindenütt csökkent az infláció, csak nálunk nem, és ez egyértelműen a kormány felelőssége. Ha megnézzük azonban az EU statisztikai hivatalának friss adatait, akkor abból az a kép rajzolódik ki, hogy megtorpant az infláció csökkenése az eurózóna nagy gazdaságaiban is, amennyiben pedig újból emelkednek az energiaárak, a pénzromlás üteme visszatérhet a tavalyi magas szintre. S bizony a kockázatok növekedést mutatnak.
