idezojelek

Mindenütt közellenség az infláció

Az áremelkedés mértékének csökkenése egy hosszabb időszakot igényel majd.

Szajlai Csaba avatarja
Szajlai Csaba
Cikk kép: undefined

Bár az ellenzéki politikusok és a hozzájuk kötődő szakértők igyekeznek a magas inflációt rátolni a kormányra mint a bajok okozójára, a pénzromlás nem pusztán hazai sajátosság. Elég rápillantani az Eurostat friss számaira! De ne szaladjunk előre. 

Vitathatatlan, hogy Magyarországon két számjegyű a drágulás mértéke, és az senkinek sem kedvező, megélhetési problémákat okoz. Újfent mindenki az ársapkás konstrukciókat okolja, miszerint azok lódítottak az infláción, közben elfeledve, hogy akkor, amikor bevezették azokat, milliók életét befolyásolták pozitívan. Vagy emlékszik valaki arra, hogy tüntetést szerveztek volna a 480 forintos literenkénti üzemanyag ellen? Ráadásul a magas infláció története nem is annyira friss dolog, sajnos már az óév elején is a kelleténél nagyobb volt a drágulás hazánkban, mint más uniós országokban, amelyet megfejeltek a háborús tényezők. Eleve magasabb bázisról indulni gondot jelent.

Apropó, az MSZP immár azt javasolja, hogy még több termék kapjon ársapkát. Úgy tűnik, hogy az „egységes ellenzék” nem ugyanazt a televíziót nézi vagy a szocialisták nem keltek még föl a téli álmukból. Vagy a kormány által egy éve kitalált formula bővítése lenne az ellenzék konstruktív javaslata? Nota bene: a kormány szándéka az, és ezért hoznak intézkedéseket, hogy az év végére a drágulás szintje egy számjegyű legyen. És ez nem pusztába kiáltott szó.

 

Ha esetleg valaki még nem hallott volna róla: momentán több élelmiszerlánc is küzd a fogyasztók kegyeiért, akad olyan kiskereskedelmi egység, ahol kétszáz termék árát csökkentették és különböző akciókat hirdettek meg. 

 

Ezáltal az eddig arany­árban mért alapvető cikkek árai is mérséklődhetnek. S ahhoz, hogy egy számjegyű legyen infláció az év végére, hatóságként segíteni fog a Gazdasági Versenyhivatal is, amely célzott akció­kat hajt végre. Ezekkel feltárhatók lesznek az élelmiszer-termékláncok versenytorzulásai is. A politikai túloldalról nyilatkozók eközben arra intenek, hogy mindenütt csökkent az infláció, csak nálunk nem, és ez egyértelműen a kormány felelőssége. Ha megnézzük azonban az EU statisztikai hivatalának friss adatait, akkor abból az a kép rajzolódik ki, hogy megtorpant az infláció csökkenése az eurózóna nagy gazdaságaiban is, amennyiben pedig újból emelkednek az energiaárak, a pénzromlás üteme visszatérhet a tavalyi magas szintre. S bizony a kockázatok növekedést mutatnak.

Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az óévet az eurózóna is mintegy tízszázalékos inflációval zárta, amely negatív rekordnak számít Nyugat-Európában. S csak átlagos értékről beszélünk, mert akadtak olyan tagállamok, amelyek ugyancsak két számjegyű inflációt produkáltak. Bár az év elejére a közös pénzt használó valutaövezetben a két számjegyű érték alá csökkent a pénzromlás szintje, februárban ez a trend nem folytatódott. Sőt új kockázati elemek jelentek meg a pénzromlás mérséklődésével kapcsolatosan. Részint a maginfláció, amely az alapvető termékek kosara, nem csillapodik, másfelől pedig az energiaárak emelkedése is ott lebeg a horizonton. Konkrétan: az Eurostat jelentése alapján Franciaországban, Spanyolországban, illetve az eurózóna majdnem összes tagállamában megtorpant az infláció csökkenése, és a várakozásoknál néhány tizedszázalékkal magasabbak lettek az adatok. Mindezek hatására emelkedtek a kamatemelési várakozások az Európai Központi Bankkal (EKB) szemben, amely a napokban fél százalékkal emelte meg az irányadó rátát.

De mi is okozza a januárihoz képest eltérő, negatív folyamatot? Pénzpiaci szakértők szerint az, hogy az év eleji átárazások, a béremelések emelték meg újra az eurót használó országokban az inflációt. A dezinflációs folyamat nem feltétlenül tört meg, de az áremelkedés mértékének csökkenése egy hosszabb időszakot vesz majd igénybe. Mindezt pedig pénzpiaci elemzők állítják, akik vélekedése alapján az Európai Központi Bank legutóbbi döntése után az a nagy kérdés, hogy milyen irányba folytatódik a monetáris szigorítás. Tekintettel arra, hogy maguk a jegybankárok sem egységesek, a szakérők arra számítanak, hogy tavasz végére négy százalék közelébe emelkedhet az EKB alapkamata.

Miként azt fentebb említettem, az eurózónában a problémát az jelenti, hogy nagy bizonytalanság van az idei évre is az energiaárak hullámzását illetően. Februárban 8,5 százalék volt az infláció éves szinten az eurózónában, ami jócskán meghaladja az elemzők által várt 8,2 százalékot. Decemberben pedig 9,2 százalékos pénzromlási ütemmel zárt az eurózóna. Sokan attól tartanak, hogy a felfelé mutató kockázatok miatt visszatérhet a magas drágulási szint; a várakozások pedig beépülnek az inflációba. Vagyis az infláció letörése sehol sem könnyű feladat, és jobb esetben hónapokba telik még a közellenség kiiktatása.

Politikai értelemben uszítani persze addig is lehet, de az aligha oldja meg a problémát. Ráadásul pont akkor, amikor túljutottunk a negatív csúcson.

A szerző a Világgazdaság főszerkesztő-helyettese

Borítókép: az infláció tetőzése és csökkenése azt jelenti, hogy az árszínvonal nem emelkedik már olyan mértékben, mint korábban (Fotó: Teknős Miklós)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Borbély Zsolt Attila avatarja
Borbély Zsolt Attila

Biztató összefogás Erdélyben

Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Embert ügyvédjéről, Magyar Pétert Bárándy Péterről...

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Szoboszlai Dominik: újra itt a farsang!

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Negyven évünk Soros Györggyel

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.