Emlékezzünk arra is, hogy az orosz–ukrán háború és a brüsszeli szankciók okozta negatív gazdasági hatások enyhítése érdekében kidolgozott gazdasági védvonal részeként a kormány kedvezményes hitelt biztosít a Széchenyi-kártya programon keresztül, kiterjesztette a kamatstopot a kis és közepes vállalkozásokra, központi támogatást indított az energiaintenzív vállalatok számára, s nem utolsó sorban Gyármentő programot indított.

Persze érdemes fejben tartani, hogy a gazdaságvédelemnek a háború és az energiaválság idején költségei vannak. Ugyanakkor a kormány továbbra is átmeneti megoldásként tekint a tavaly bevezetett extraprofitadóra. Jövőre a legfőbb gazdaságpolitikai döntéshozók azzal számolnak, hogy kivezetik az extra terheket, ahogy ígérték korábban. A teljeskörű konszolidációhoz szükséges elem, hogy a bankok továbbra is vegyenek részt a finanszírozásban. Ejtsünk néhány szót az állami pénzügyekről is! A központi költségvetés hiánya az idei 3,9 százalék után jövőre három százalék alá bukhat, tehát 2019 után ismét teljesülhet a háromszázalékos maastrichti kritérium. Ez az egyik feltétele az euró bevezetésének. Ezzel párhuzamosan az államadósság mérséklődése is egyre dinamikusabb lehet a koronavírus-járvány miatt végrehajtott fiskális lazítást követően: 2024-ben a GDP 66,7 százalékára süllyedhet az adósságmutató, ami 2026-ra – több mint húsz év után – ismét hatvan százalék alá eshet. Amennyiben ugyanis csökken a hiány, akkor az adósság is mérséklődik, hiszen az alacsonyabb deficit miatt nem kell újból eladósodni.

A fentiekből tehát kiderül, hogy a következő esztendő végére Magyarország teljesítheti az euró bevezetésének feltételeit. S függetlenül attól, hogy Magyarország bevezeti-e a közös európai uniós pénzt vagy sem, ez a világ, pontosabban a nemzetközi pénzpiacok szemében egy újabb hitelességi mérföldkő lesz. Amit persze a gazdasági növekedésből majd mindenki érezhet, az a felzárkózás. Jelenleg Magyarország az egy főre jutó GDP alapján az uniós rangsor alsó harmadának elején áll, megelőzi többek között Portugáliát és Szlovákiát, 2029-re viszont felléphet a középmezőnybe.
Mindehhez azonban továbbra is vonzónak kell maradnunk: az európai uniós források mellett nagy szükség lesz a továbbiak­ban is a külföldi működő tőkére, nem pusztán a deviza beáramlása miatt, hanem azért is, mert egy-egy multinacionális cég letelepedése jótékony hatással van az egész gazdaságra is. Persze ismerjük a vádaskodást, hogy Magyarország kvázi összeszerelő üzem lett, ez azért nem igaz, mert az ide telepedett világcégek sokat fordítanak az innovációra, a kutatás-fejlesztésre, vagy éppen a közép- és felsőoktatás támogatására.

Vagyis rég nem „szigetekről” beszélünk esetükben, hanem a gazdaság integráns részeként – lásd például Audi, Bosch és Mercedes –, több ezernyi dolgozónak teremtenek munkahelyet, és beszállító cégek százaival kooperálnak. A magyar rakétához ők szolgáltatják a hajtóanyagot.

A szerző a Világgazdaság főszerkesztője

Borítókép: Az épülő BMW-gyár Debrecenben 2023. február 2-án. A BMW Group 400 hektárnyi területen építi fel az autógyárat, amely évente mintegy 150 000 gépkocsi gyártására lesz képes. A termelés 2025-ben kezdődik, itt készül majd a tisztán elektromos meghajtású modellek számára kifejlesztett NCAR architektúrára épülő Neue Klasse modellgeneráció alapító tagja. A mintegy 400 milliárd forintos beruházással több mint ezer új munkahely jön létre a városban. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)