idezojelek

Brüsszelnek már nincs sok ideje

A jogállamisági jelentés egy világnézeti vita jogi köntösbe bújtatva.

Cikk kép: undefined

A jogállamisági jelentés intézménye alig pár éves múltra tekint vissza Brüsszelben, ám jelentősége messze meghaladja korát: a kezdetben kizárólag tájékoztató jellegű dokumentumhoz ma már nagyon súlyos következmények fűződnek, például a nekünk jog szerint járó, ám mégis visszatartott pénzek sorsa. Ez gyakorlatilag egy-egy tagállam „ellenőrző füzete” Brüsszelben, ahová annak megfelelően írnak be, hogy az adott kormány mennyire teljesíti a bürokraták elvárásait. Mondani se kell, hogy a lengyel és különösen a magyar jelentés ennek megfelelően jellemzően igencsak elítélő szokott lenni.

Évek óta megszokhattuk, hogy a jogállamisági jelentés valójában ideológiai kérdésekben üzen, csak jogi körítéssel téve mindezt. Amennyiben Brüsszelnek nem tetszik a szuverenista magyar nemzeti kormány valamelyik politikája, bizton számíthatunk arra, hogy ez nem marad válasz nélkül. Akár a migrációról, akár a gyermekvédelemről és genderkérdésről legyen szó, valamilyen jogi köntösben számíthatunk ezek felbukkanására. Idén pedig már a háború kérdése is csatlakozott ehhez a körhöz, így kritika érte többek azt is, hogy idehaza nemzeti konzultáció folyt az ukrajnai háborúra adott elhibázott brüsszeli szankciókról.

A jogállamisági jelentés a brüsszeli zsarológépezet része, amely a sajátos szabályok szerint működő uniós politika egyik „csúcsterméke”. Divatos szóval élve a brüsszeli politika egy „körforgásos gazdaság”, amely egyúttal „zero waste” is, vagyis semmi sem megy kárba. Minden velünk szemben megfogalmazott kritika, legyen bármilyen igazságtartalmú, érkezzen az Brüsszeltől, a háborúpárti magyarországi dollárbaloldaltól vagy Soros pénzelte NGO-któl, később hivatkozási alappá válik további dokumentumokban. Ez az egész folyamat pedig a mostanihoz hasonló éves jelentésekben kulminál.
Miközben a magyar kormány tavaly év vége óta folyamatosan halad a visszatartott pénzek feloldásához szükséges úgynevezett szupermérföldkövek teljesítésében, Brüsszel egyre-másra keresi a kifogásokat, miért is nem fogadható el a magyar teljesítés. Daniel Freund EP-képviselő, hazánk örök kritikusa például nemrég azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány eddig egyik vállalását sem teljesítette a huszonhétből. Ez a fajta cinikus retorika a jelentésben is visszaköszön, hiszen igen visszafogottan nyilatkozik csupán a magyar rendelkezések lehetséges jövőbeli pozitív hatásairól.

Mindeközben azonban vannak olyan részei a jelentésnek, ahol felsejlenek azok a kérdések, amelyek Brüsszelt igazából zavarják a magyar kormány politikájában. Így például az illegális migráció elutasítása, mint megoldás Európa demográfiai problémáira. A jelentés ugyanis felszólítja a kormányt arra, hogy a bevándorlást szervező NGO-k tevékenységét elő kell segítenie, például a működésüket nehezítő szabályozás megszüntetésével, valamint a bevándorlási különadó eltörlésével. Világos beszéd Brüsszel részéről: nem állhat senki büntetlenül a Soros-hálózat útjába, amikor Európába olyan beilleszkedésre képtelen emberek tömegét szállítják, akiknek aztán a tevékenysége tökéletesen visszaköszön Párizs utcáin.

Miközben az illegális migrációt nem akarják visszaszorítani, a brüsszeli döntéshozók egyúttal a kötelező áttelepítéssel járó kvótákat is erőltetik. Ez azt mutatja: a liberális elit a magának keresett problémát szeretné valamilyen módon a migrációt eddig nem támogató országokra tolni. Jellemző működés ez az Európai Unióban: a nyugati, felvilágosult államok saját gondjaikat a keleti és déli államokra szignálják ki, majd magas lóról, elíté­lően nyilatkoznak arról, hogy náluk nincs semmiféle gond, bezzeg a renitens államokban…

A genderkérdés sem maradhat ki a Brüsszel által kifogásolt dolgok közül. Először is, a gyermekvédelmi törvény még mindig nagyon szúrja a szemüket. Emlékezetes lehet, hogy ennek elfogadása nyitott utat hazánk pénzügyi zsarolásának: Ursula von der Leyen­nek már a repülőjegyet is lefoglalták, hogy Budapesten bejelenthesse a helyreállítási terv jóváhagyását, ám a törvény megszavazásakor rejtélyes módon lemondták az utat, pénzt pedig azóta se láttunk ebből a keretből. Pedig ez hitelfelvétel, vagyis Magyarország is köteles fizetni annak részleteit 2028-tól, sőt most, az uniós pénzügyi csőd vészes közeledtével is részben a megemelkedett kamatok fizetésére kell a százmilliárd euró plusz forrás Brüsszelnek. A helyreállítási alappal ugyanígy jártak a lengyelek is, pedig nekik már korábban jóváhagyták a tervüket, tényleges kifizetések azonban az ő esetükben sem történtek. A legújabb jelentés továbbra is kritizálja a gyermekvédelmi törvény létezését, Brüsszel elvárása egyértelműen ennek megszüntetése lenne.

A dokumentumban továbbá a bírák érzékenyítésének hiánya is problémaként jelenik meg. Eszerint a bírák számára nincs elegendő olyan képzés szervezve, amely az „LMBTIQ-személyekkel folytatott kommunikációt” segítené elő. Az ilyen érzékenyítések gyakorlati hatása persze az, hogy Brüsszel szájíze szerint kedvezőbb ítéletek születnek a bíróságokon. Még ennek hiányában is találhatunk érdekes döntéseket, elég csak a most nagy port kavart veszprémi ítéletre gondolni, aminek értelmében egy transzgender személy is részesülhetne a nőknek járó nyugdíjkedvezményekből. Képzeljük el, milyen ítéletek születnének, ha ezt a fajta aktivizmust a teljes bírói karra ki tudnák terjeszteni! A bíróságok kiemelése persze érthető: mivel a guruló dollárok révén nem sikerült a választókat befolyásolni, valamint a magyar kormány elleni pénzügyi-háborús zsarolás is kudarcot vallott, nem marad más, mint a harmadik hatalmi ág, a bíróságok áthangolása.

A fentieken túl igencsak álszent módon a brüsszeli kettős mérce egyik újabb ékes példája sem maradhat ki a jelentésből: a korrupció kérdése. Miközben Brüsszel az EU történetének legsúlyosabb korrupciós botrányának utórezgéseit éli – ne legyenek kétségeink, érdemi következmény már nem lesz, csak mismásolás –, a magyar kormány antikorrup­ciós intézkedéseinek hatékonyságát kritizálja. Végtelenül cinikus módon a hazánkat elítélő EP-jelentést megszavazta az a Marc Tarabella belga baloldali képviselő is, aki nem sokkal korábban szabadult a letartóztatásból. Igen, tényleg ennyire szégyentelenek a brüsszeli elit tagjai.

A jogállamisági jelentés a már jól megszokott elítélést hozta hazánknak, amelyben az olyan kérdések dominálnak, mint az igazságszolgáltatás, médiaviszonyok, gender, amelyekhez az EU-nak a szerződések szerint semmi köze nincs. Mikor ezt olvassuk, sosem szabad elfelejtenünk, hogy a jelentés valódi célja a zsarolásunk folytatása, amely arra irányul végső soron, hogy a magyar nemzeti kormány megbukjon vagy pedig megváltoztassa politikáját. A magyar kormány azonban világossá tette, szó sem lehet arról, hogy az Orbán Viktor által a CPAC Hungaryn megfogalmazott hármas politikai jelszó („no migration, no gender, no war”) bármelyikében visszalépjünk.

Brüsszelnek már nincs túl sok ideje: jövőre EP-választások, aztán ki tudja, mi következik. Mi bízhatunk abban, hogy megkezdhetjük a brüsszeli mocsár lecsapolását.

A szerző az Alapjogokért Központ vezető elemzője

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: Europress/AFP)

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Kékcédulás választás újratöltve

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Majom és rács

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Az ellenzék egyre szélsőségesebb

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

A globális elit akarja a háborút

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.