A keserű hátországból született tehát a MIÉP, de előtte még a Magyar Út Körök mozgalma, a közélettel, a nemzeti ügyekkel foglalkozó öntevékeny helyi kisközösségek hálózata, melyben könnyű fölismerni a későbbi polgári körök előképét. Ez adta a MIÉP bázisát. Az új párt létrejöttének folyamatában az első lépés kétségtelenül az 1992-es Csurka-dolgozat volt, majd következett az MDF 1993 januárjában lezajlott országos gyűlése, ahol Csurka számára nyilvánvalóvá lett, hogy bár újraválasztották alelnöknek, lényegileg egyedül maradt pártjában. Innen már nem volt visszaút, és miután Csurka és az MDF-frakcióban vele rokonszenvezők 1993 májusában nemmel szavaztak az önfeladó, gyáva magyar–ukrán alapszerződésre, megalakították a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoportot. Június 22-én kizárták az MDF-ből Csurka Istvánt, az alapítók egyikét, július 3-án és 4-én a Magyar Út Körök nagyszabású országos sereglésén pedig bejelentették a Magyar Igazság és Élet Pártja megalakulását, amit még abban a hónapban nyilvántartásba is vett a bíróság.
Az 1994-es választáson nem sikerült a parlamentbe jutás, de a MIÉP a következő években, már csak százezreket megmozgató tüntetései okán is megkerülhetetlen erővé vált, és 1998-ban bejutott az Országgyűlésbe, ahol iskolapéldáját adta a hazafias, elvi alapú, konstruktív ellenzékiségnek. Létrejött a párthoz kötődő Bocskai István Szabadegyetem és annak nívós kulturális produkciókkal előrukkoló részlege, a Bocskai Színpad, Csurka István pedig továbbra is meghatározó politikai elemzésekkel nyitogatta a szemeket.
Tízből tíz – néhány gondolat plázákról, szálláscsinálókról, Magyarország megszállásáról című, 2001-ben megjelent tanulmánya például megdöbbentő erővel tárta fel az akkoriban csúcsra járatott, látszólag csak gazdasági szempontú bevásárlóközpont-cunami társadalompolitikai mögöttesét, a lelkekben történő váltóállításra irányuló stratégiát.
Ebben is igaza volt, és még inkább igaza lett. És bár 2002-ben, gyaníthatóan goromba csalássorozat nyomán a MIÉP kiesett a parlamentből, a továbbiakban pedig (sok más tényező mellett) elnöke emberi gyarlóságai miatt is a közvetlen politikai színtéren marginalizálódott, az alapelvek szilárdak maradtak, és ha jól figyelünk, láthatjuk, hogy 2010 óta fontos részét képezik a kormánypolitika fundamentumának. A MIÉP hirdette meg a nemzetépítő állam programját, akárcsak a „megmaradni, gyarapodni, visszaszerezni” jelszóhármast, 180 fokban szembeszegülve a rendszerváltozás időszakának társadalombomlasztó, tudatzüllesztő, kultúrátlanító, vagyonvesztő balliberális politikájával. A magyar kormány ma ezt képviseli.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!