idezojelek

Anzikszok a Rákóczi útról

Ki-ki kora fényképészetének technikai színvonalán, mindenesetre az évtizedeken át sokan lettek történelmünk akár botcsinálta krónikásai – e cikk nekik állít emléket a magyar fotográfia napjára. Helyszínnek a budapesti Rákóczi utat, fotós kincsesbányának pedig a Fortepan gyűjteményét választottuk.

Szőcs László avatarja
Szőcs László
Cikk kép: undefined
Fotó: Fortepan/ Hofbauer Róbert

Ha mesélni tudnának Budapest több mint százéves házai, sok mindent elmondhatnának, ami előttük zajlott le. A főváros egyik legforgalmasabb sugárútjának, a Rákóczi útnak az épületei számot adhatnának például az első világháborútól még lelkes tömegről, majd a Monarchia összeomlását követő tanácsuralom kommunista felvonulásáról, a Horthy-kor életképeiről, 1944–45-ről, 1956-ról, a Kádár-rendszer mindennapjairól, újabban pedig a rendszerváltás óta eltelt időkről. Mivel azonban a kő nem tud beszélni, mindezeket megélt, túlélt, végigélt ember pedig nincsen közöttünk, elmondja az itt történteket az a sok ezer fotó, amelyet ismert, kevéssé ismert és egyáltalán nem ismert fotográfusok készítettek a huszadik és a huszonegyedik században. Ki-ki kora fényképészetének technikai színvonalán, mindenesetre sokan lettek a politikai és mindennapi történelmünk krónikásai szándékosan avagy akaratlan – e cikk nekik állít emléket a magyar fotográfia napjára. A Fortepan gyűjteménye pedig csak erre az egyetlen helyszínre is több száz képpel ad számunkra betekintést, ráadásul a szabad felhasználás lehetőségével. Ötöt választottunk most ki mutatóba ezek közül.   

 

Ribbentrop, Castro, Ferenc pápa 

 

Maga a Rákóczi út ugyan szubjektív választás – lehetne például a magyar történelem egy másik nagy tanúja, az Üllői út is –, de komoly érvek szólnak mellette: 

központi fekvésének és áteresztőképességének köszönhetően minden korszak vezető egyéniségei rendszerint végigvonultak itt. 

De előbb, még 1906. október 28-án itt haladt el a hintó az (addigi Kerepesi) út névadója, II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai Isztambulból Kassára tartó hamvaival. 

II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala a Rákóczi úton (1906). A háttérben a Pannónia szálló és a korabeli Nemzeti Színház (Fotó: Fortepan/Széman György)

De itt hajtott el például 1937-ben az a hintó is – szintén fehér lovakkal –, amelyen Horthy Miklós kormányzó és vendége III. Viktor Emánuel olasz király utazott, öt évvel később – immár a nyíltan háborús légkörről árulkodva – pedig ugyanitt, az Erzsébet körút és a Rákóczi út sarkán fordult be Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter konvoja. Az idők, a korszellem változását érzékelteti, hogy 1972-ben már Kádár János fuvarozta itt Fidel Castrót a kubai kommunista vezető látogatásakor – a kor szokása szerint nyitott autóban, állva integettek a bámészkodóknak. Idén tavasszal már Ferenc pápa konvoja vonult el többször is az egyházfő budai szállása és programjának pesti helyszínei között.

A ma már városi autópályának is hívott Rákóczi úton régebben valósággal hömpölygött a tömeg, csak ritkán zárták le a kiemelt vendégek kedvéért.

Az egymást követő korok fotósai a legkülönbözőbb vonulásokat örökítették itt meg, köztük a magyar történelem gyászos lapjairól valókat. Így 1944-ben a Rákóczi úton feltartott kézzel végighajtott zsidókat, későbbről Lenin, Rákosi és Marx portréit a magasba emelő repülőtiszteket. De az egyik fotó tanúsága szerint 1989 végén már a Ceausescu-rendszer bukásának hírére gyűltek az utcára az emberek. A ma már névtelenségbe burkolózókat megörökítő képek közül egy 1935-ös fotográfiát választottunk, amely a 9. Keresztyén (protestáns) Világkonferencia zászlókkal, és nemcsak öltönyben, de bricseszben, fezben, turbánban is vonuló külföldi küldötteit mutatja, amint az Örkény Patika előtt haladnak éppen el a Blaha Lujza térnél. Az író tizennégy évvel később – Sztálin 70. születésnapjára – ajánlotta fel a köznek a családi vállalkozást, amely egyébként ma is gyógyszertár.

A 9. Keresztyén Világkonferencia (1935) résztvevői az Örkény Patika előtt (Fotó: Fortepan/Makkai Sándor Protestáns Népfőiskolai Egyesület gyűjteménye )

 

1956 képei          

 

Budapest VIII. kerülete – amelynek a Rákóczi út páratlan oldala a része – emlékezetes módon, például a Corvin közi harcosok fegyveres ellenállásával vette ki a részét az 1956-os forradalomból és szabadságharcból. (Majd részesült a kádári megtorlásból és szembesült a kerület szándékos elhanyagolásának következményeivel.) 

Ezen a környéken, a Blahánál, az Akácfa utca és a Rákóczi út sarkán darabolták fel Sztálin ledöntött szobrát. 

A környéken történteket bőséges képanyag örökíti meg – csak a Fortepan keresője 169 fotót dob fel a Rákóczi út, Budapest, 1956 kulcsszavakra –, és ismert módon a profi fotósok is a munkába vetették magukat, a Rákóczi úton is. Így az osztrák Franz Fink (akinek talán a Kossuth téri Nagy Imre-portréja a legikonikusabb), vagy a magyarok közül az akkor még fiatal fotóriporter Balla Demeter és Bauer Sándor. Illusztrációnak Balla (később a Nemzet Művésze) egy képét választottuk, amelyen ’56 félidejében – hat nappal a forradalom kitörése után és hattal a leverése előtt – tisztán kivehető a pestiek tekintete a város romjai és egy T–54-es harckocsi előtt:         

A Rákóczi út egy romos épülete 1956. október 29-én (Fotó: Fortepan/Hegyi Zsolt, Balla Demeter felvétele)

Csoki, Marika, Erzsike 

 

Az 1956-ban hatalomra jutó Kádár-rendszer a megtorlás után azt üzente a magyaroknak: magatokkal foglalkozzatok, ne a politikával! 

A pestiek valóban szeretnek élni, és a Rákóczi út esetében ez egybeesett azzal: itt valóban lehetett vásárolni az áruházak egész sorában, no meg szórakozni is. 

Ha a 2-es metróvonal építésével összefüggésben a fővárost meg is fosztották a Nemzeti Színháztól, a Rákóczi úton mozikba járhattak a polgárok, köztük a ma is létező Urániába, cukrászdákba, presszókba, büfékbe ülhettek be – a Csoki, a Marika, az Erzsike a kor ismert vendéglátóhelyei voltak. A Sport könyvesboltban Papp László olimpiai bajnok bokszoló dedikált, a metróépítkezés az Astoriánál felhúzott plakátjain pedig a korabeli fővárosi mozicég, a FŐMO népszerűsítette a 60-as évek filmbemutatóit, köztük a Virágvasárnap vagy a némileg baljóslatú című Tiltott határátlépés alkotásokat. 

A kor hangulatjavító fotóját mi is annak szánjuk e cikk zárásaként; az 1969-es felvételen a Lottó Áruház herendi porcelánkupáit mutatják három legendás labdarúgónak, Benének, Albertnek és Farkasnak: 

A Lottó Áruház kirakata előtt herendi porcelánkupákat mutatnak Bene Ferenc, Albert Flórián és Farkas János labdarúgóknak (Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán)

A szerző a Mediaworks főmunkatársa        

Borítókép: A Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződése 1956-ban, a Sztálin-szobor darabolásakor (Fotó: Fortepan/Hofbauer Róbert)

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Huth Gergely avatarja
Huth Gergely

Az igazság ideát van, csak meg kell érte küzdeni

Novák Miklós avatarja
Novák Miklós

Életen innen, halálon túl

Szőcs László avatarja
Szőcs László

Háborús német, békés amerikai

Sitkei Levente avatarja
Sitkei Levente

Hatszáz napnyi gyötrelem

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.