idezojelek

Anzikszok a Rákóczi útról

Ki-ki kora fényképészetének technikai színvonalán, mindenesetre az évtizedeken át sokan lettek történelmünk akár botcsinálta krónikásai – e cikk nekik állít emléket a magyar fotográfia napjára. Helyszínnek a budapesti Rákóczi utat, fotós kincsesbányának pedig a Fortepan gyűjteményét választottuk.

Szőcs László avatarja
Szőcs László
Cikk kép: undefined
Fotó: Fortepan/ Hofbauer Róbert

Ha mesélni tudnának Budapest több mint százéves házai, sok mindent elmondhatnának, ami előttük zajlott le. A főváros egyik legforgalmasabb sugárútjának, a Rákóczi útnak az épületei számot adhatnának például az első világháborútól még lelkes tömegről, majd a Monarchia összeomlását követő tanácsuralom kommunista felvonulásáról, a Horthy-kor életképeiről, 1944–45-ről, 1956-ról, a Kádár-rendszer mindennapjairól, újabban pedig a rendszerváltás óta eltelt időkről. Mivel azonban a kő nem tud beszélni, mindezeket megélt, túlélt, végigélt ember pedig nincsen közöttünk, elmondja az itt történteket az a sok ezer fotó, amelyet ismert, kevéssé ismert és egyáltalán nem ismert fotográfusok készítettek a huszadik és a huszonegyedik században. Ki-ki kora fényképészetének technikai színvonalán, mindenesetre sokan lettek a politikai és mindennapi történelmünk krónikásai szándékosan avagy akaratlan – e cikk nekik állít emléket a magyar fotográfia napjára. A Fortepan gyűjteménye pedig csak erre az egyetlen helyszínre is több száz képpel ad számunkra betekintést, ráadásul a szabad felhasználás lehetőségével. Ötöt választottunk most ki mutatóba ezek közül.   

 

Ribbentrop, Castro, Ferenc pápa 

 

Maga a Rákóczi út ugyan szubjektív választás – lehetne például a magyar történelem egy másik nagy tanúja, az Üllői út is –, de komoly érvek szólnak mellette: 

központi fekvésének és áteresztőképességének köszönhetően minden korszak vezető egyéniségei rendszerint végigvonultak itt. 

De előbb, még 1906. október 28-án itt haladt el a hintó az (addigi Kerepesi) út névadója, II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai Isztambulból Kassára tartó hamvaival. 

II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala a Rákóczi úton (1906). A háttérben a Pannónia szálló és a korabeli Nemzeti Színház (Fotó: Fortepan/Széman György)

De itt hajtott el például 1937-ben az a hintó is – szintén fehér lovakkal –, amelyen Horthy Miklós kormányzó és vendége III. Viktor Emánuel olasz király utazott, öt évvel később – immár a nyíltan háborús légkörről árulkodva – pedig ugyanitt, az Erzsébet körút és a Rákóczi út sarkán fordult be Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter konvoja. Az idők, a korszellem változását érzékelteti, hogy 1972-ben már Kádár János fuvarozta itt Fidel Castrót a kubai kommunista vezető látogatásakor – a kor szokása szerint nyitott autóban, állva integettek a bámészkodóknak. Idén tavasszal már Ferenc pápa konvoja vonult el többször is az egyházfő budai szállása és programjának pesti helyszínei között.

A ma már városi autópályának is hívott Rákóczi úton régebben valósággal hömpölygött a tömeg, csak ritkán zárták le a kiemelt vendégek kedvéért.

Az egymást követő korok fotósai a legkülönbözőbb vonulásokat örökítették itt meg, köztük a magyar történelem gyászos lapjairól valókat. Így 1944-ben a Rákóczi úton feltartott kézzel végighajtott zsidókat, későbbről Lenin, Rákosi és Marx portréit a magasba emelő repülőtiszteket. De az egyik fotó tanúsága szerint 1989 végén már a Ceausescu-rendszer bukásának hírére gyűltek az utcára az emberek. A ma már névtelenségbe burkolózókat megörökítő képek közül egy 1935-ös fotográfiát választottunk, amely a 9. Keresztyén (protestáns) Világkonferencia zászlókkal, és nemcsak öltönyben, de bricseszben, fezben, turbánban is vonuló külföldi küldötteit mutatja, amint az Örkény Patika előtt haladnak éppen el a Blaha Lujza térnél. Az író tizennégy évvel később – Sztálin 70. születésnapjára – ajánlotta fel a köznek a családi vállalkozást, amely egyébként ma is gyógyszertár.

A 9. Keresztyén Világkonferencia (1935) résztvevői az Örkény Patika előtt (Fotó: Fortepan/Makkai Sándor Protestáns Népfőiskolai Egyesület gyűjteménye )

 

1956 képei          

 

Budapest VIII. kerülete – amelynek a Rákóczi út páratlan oldala a része – emlékezetes módon, például a Corvin közi harcosok fegyveres ellenállásával vette ki a részét az 1956-os forradalomból és szabadságharcból. (Majd részesült a kádári megtorlásból és szembesült a kerület szándékos elhanyagolásának következményeivel.) 

Ezen a környéken, a Blahánál, az Akácfa utca és a Rákóczi út sarkán darabolták fel Sztálin ledöntött szobrát. 

A környéken történteket bőséges képanyag örökíti meg – csak a Fortepan keresője 169 fotót dob fel a Rákóczi út, Budapest, 1956 kulcsszavakra –, és ismert módon a profi fotósok is a munkába vetették magukat, a Rákóczi úton is. Így az osztrák Franz Fink (akinek talán a Kossuth téri Nagy Imre-portréja a legikonikusabb), vagy a magyarok közül az akkor még fiatal fotóriporter Balla Demeter és Bauer Sándor. Illusztrációnak Balla (később a Nemzet Művésze) egy képét választottuk, amelyen ’56 félidejében – hat nappal a forradalom kitörése után és hattal a leverése előtt – tisztán kivehető a pestiek tekintete a város romjai és egy T–54-es harckocsi előtt:         

A Rákóczi út egy romos épülete 1956. október 29-én (Fotó: Fortepan/Hegyi Zsolt, Balla Demeter felvétele)

Csoki, Marika, Erzsike 

 

Az 1956-ban hatalomra jutó Kádár-rendszer a megtorlás után azt üzente a magyaroknak: magatokkal foglalkozzatok, ne a politikával! 

A pestiek valóban szeretnek élni, és a Rákóczi út esetében ez egybeesett azzal: itt valóban lehetett vásárolni az áruházak egész sorában, no meg szórakozni is. 

Ha a 2-es metróvonal építésével összefüggésben a fővárost meg is fosztották a Nemzeti Színháztól, a Rákóczi úton mozikba járhattak a polgárok, köztük a ma is létező Urániába, cukrászdákba, presszókba, büfékbe ülhettek be – a Csoki, a Marika, az Erzsike a kor ismert vendéglátóhelyei voltak. A Sport könyvesboltban Papp László olimpiai bajnok bokszoló dedikált, a metróépítkezés az Astoriánál felhúzott plakátjain pedig a korabeli fővárosi mozicég, a FŐMO népszerűsítette a 60-as évek filmbemutatóit, köztük a Virágvasárnap vagy a némileg baljóslatú című Tiltott határátlépés alkotásokat. 

A kor hangulatjavító fotóját mi is annak szánjuk e cikk zárásaként; az 1969-es felvételen a Lottó Áruház herendi porcelánkupáit mutatják három legendás labdarúgónak, Benének, Albertnek és Farkasnak: 

A Lottó Áruház kirakata előtt herendi porcelánkupákat mutatnak Bene Ferenc, Albert Flórián és Farkas János labdarúgóknak (Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán)

A szerző a Mediaworks főmunkatársa        

Borítókép: A Nagykörút és a Rákóczi út kereszteződése 1956-ban, a Sztálin-szobor darabolásakor (Fotó: Fortepan/Hofbauer Róbert)

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right
Pilhál Tamás avatarja
Pilhál Tamás

Közveszélyes Konteómessiás

Szentesi Zöldi László avatarja
Szentesi Zöldi László

Próféta a saját hazájában

Gajdics Ottó avatarja
Gajdics Ottó

Magyar Péter az agresszor

Fricz Tamás avatarja
Fricz Tamás

Konventet a kontinens jövőjéről!

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.