Gyermek vagyok. Ágyban fekszem. Betegen. Anyám odaül mellém, mesét olvas. A legősibb világból, szkíta, hun sztyeppékről száll felém a griffmadár.

Minderről még semmit sem tudok. Csak azt tudom, hogy nem félek a griffmadártól. Csak borzongok, de odaülnék a hátára, hogy feljussak az égbe.
Csodálom a griffet. Hogy is ne csodálnám, hiszen az ég urából, a sasból, s a föld urából, az oroszlánból van összegyúrva. Mégsem sárkány. Nem a Kelet sárkánya - a Kelet griffe.
Szigorú, erős és jóságos. Segít. Megsegíti a bátrakat. Felviszi őket az égbe. Szkítákat, hunokat, magyarokat. Száll a griffmadár, ott ülök a hátán, a tizenkét darabba vágott ökörrel, hogy etessem őt, míg szállunk az alsó világból a felső világba.
Ez az ember útja.
Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni
Ez a magyar mese. Pokolból földre, földről a mennybe. Legkisebb fiúként, nyílt, becsületes szívvel, nyílt sisakkal, furfanggal, félelmet legyőzve – s majdnem mindig hazatérve.
Fekszem az ágyban. Anyám hangja odaültet a griff hátára. Már majdnem a célnál vagyunk, már majdnem elérjük az eget, az égig érő fa tetejét, amikor elfogy az ökör húsa.
De a griffnek enni kell. Nincs más hátra, előveszem a dikicsem, s combom húsából kanyarítok egy jókora darabot, s odaadom neki.
Mert ez az én mesém, ez a mi mesénk.
Mert
aki dudás akar lenni / pokolra kell annak menni, / ott kell annak megtanulni, /hogyan kell a dudát fújni...
Fekszem az ágyban, beteg vagyok, anyám hangja elringat, a mese borzongat, s nem tudom még megfogalmazni, de ez az önfeláldozás. Ami nélkül nincsen üdvözülés.
Jobb a griffmadár éhségét csillapítani, mint Shylock kapzsiságát
Ez a combom húsa, amit odaadok a griffmadaramnak, hogy feljussak az égbe. És feljutok.
Aztán később, sokkal később kapcsolom össze fejben, vagy inkább lélekben a magyar meséből megismert combunk húsát, és Shylock egy font húsát, mit Antonio combjából vágna ki, ha az nem tudna fizetni neki.
Jobb a griffmadárnak adni combunk húsából. Szebb világ a magyar mese világa.
„Azután a szikla tetején szétnézett,
Nem látott mást, csupán egy grifmadár-fészket.
A grifmadár épen fiait etette,
Jánosnak valami jutott az eszébe.