Szabadságtörvény születik

Kétségbeesve, átkozódva ajvékolnak a Magyarország ellen idegen zsoldból, külföldi megbízásból harcoló ügynökszervezetek, miután végre az Országgyűlés elé került a közélet átláthatóságának megteremtését célzó törvényjavaslat. A rég várt jogszabály sok évtizedes hiányt pótol, fénycsóvát vet az eddig a sötétben, fal mellett osonó, titkolózó ellenséges szerveződések tevékenységére, és főleg azok pénzügyi hátterére. Magyarán a zsold eredetére.

Az érintett politikai szervezetek egyike, a propaganda harcterén tevékenykedő Telex „ellehetetlenítési törvényként” emlegeti a nagyszerű törvénytervezetet. Tulajdonképpen igazuk van:

a nemzeti akaratot megjelenítő magyar törvényhozás ellehetetleníti a titkolózást, az átláthatatlan ködben végzett, idegen érdekű ügynöki tevékenységet.

Erre minden okunk és jogunk megvan. A magyarság torkig van azzal, hogy a pusztító ideológiákat sulykoló, külföldről pénzelt felforgató hálózat magát független és objektív sajtónak vagy ugyanilyen civil szervezetnek álcázó egységei következetesen hazudnak, rágalmaznak, a leggyalázatosabb eszközöktől sem riadnak vissza annak érdekében, hogy megakadályozzák a magyar nemzeti önazonosság és önrendelkezés visszaszerzését. Ők a globalista háttérhatalom gyarmati katonái, akik annyi évtized után is fenn akarják tartani a kifosztottság, alávetettség, magyartalanság rendszerét.

Legyen mindenkinek világos: ez szabadságharc. Ebben nincs semmi túlzás, semmi pátosz.

Az a tét, hogy eldönthetjük-e mi magunk, hogy kik vagyunk, és milyen életet akarunk magunknak. Az a tét, hogy saját magunk vágunk utat magunknak, vagy idegen érdekek járszalagjára fűzött igavonó baromként kérődzünk öntudatlan dagonyázásban.

A közélet átláthatóságát célzó jogszabály ezért a magyar szabadság és függetlenség törvénye. Fegyver az önrendelkezésünkért vívott harcban. A kitűnő törvénytervezet a lehető legalaposabban bástyázza körül a magyar értékeket és érdekeket. A jogszabály célkeresztjében van minden olyan jogi személy és egyéb szervezet, amely a magyar szuverenitást veszélyezteti azáltal, hogy idegen pénzen befolyásolja a közéletet.

Ebből pedig következik, hogy természetesen a falusi dalárda, a községi önkéntes tűzoltóegylet, a hagyományőrző kör, a sportegyesület, szóval a valóban civil szervezetek nem érintettek, a készülő honvédő törvény nem rájuk vonatkozik, ők bármikor elfogadhatnak külföldi támogatást. Azoknak van félnivalójuk, akik a közéletet, vagyis a sorsunkat, a jövőnket akarják befolyásolni, különös tekintettel az állami döntéshozatali folyamatokra és a választói akaratra. Jó, ha tudjuk, hogy utóbbit természetesen nemcsak választási kampányok idején, hanem folyamatosan, a nap 24 órájában igyekszik formálni, sőt megdolgozni a tudatipar.

A jogszabály meghatározása szerint

a magyar szuverenitást veszélyezteti a külföldről fizetett minden olyan közéleti befolyásoló tevékenység, amely sért vagy negatív színben tüntet fel bizonyos alaptörvényben rögzített értékeket, például Magyarország független, demokratikus jogállam voltát. Vége tehát annak az időnek, amikor idegen zsoldban büntetlenül lehetett diktatúráról hazudozni.

Eljött végre az ideje, hogy a hazudozók, a gyalázkodók felelősséget vállaljanak szavaikért és tetteikért.

Ugyanígy védett értéknek minősül a nemzeti összetartozás, az ember férfi vagy női mivolta, a férfi és nő házassága, a család, hazánk békére és együttműködésre törekvő politikája, valamint alaptörvényünk azon passzusa, amely szerint Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Aki ezeket sérti, negatív színben tünteti fel vagy támogatja a fellépést ezek ellen, az bizony ellencsapásra számíthat. Nagyon helyesen, hiszen az önvédelem elidegeníthetetlen jogunk.

Az ellencsapás pedig a következőket jelenti: a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslata alapján a kormány jegyzékbe veszi (hogy fokozzuk a célkeresztbe kerülők borzongását: listázza) mindazon szervezeteket, amelyek tevékenysége a fentiek értelmében sérti hazánk szuverenitását. Mert

jogunk van tudni, hogy kik azok, akik – bár hozzánk hasonlónak maszkírozzák magukat – valójában esküdt, sőt összeesküdt ellenségeink. Mert mindössze ezt tartalmazza a jogszabály: az átlátható, tiszta információk megismerésének lehetőségét. Ez is épp elég ahhoz, hogy az érintettek heveny idegrángást kapjanak.

A jegyzékbe vett, sőt listázott szervezetek vezető tisztségviselői, alapítói, felügyelő- vagy ellenőrző bizottságának tagjai ugyanis kiemelt közszereplőnek minősülnek ezentúl, és ilyenekként kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Amíg ezt nem teszik meg, az érintettek képviseleti joga szünetel. Az efféle egyletek csak a pénzmosás elleni szerv engedélyével fogadhatnak el külföldi támogatást, ellenben nem részesülhetnek a személyi jövedelemadó után felajánlható egyszázalékos támogatásban.

A jegyzékbe vett (listázott) szervezetnek az őt támogatóktól bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a támogatók sem külföldi forrásból támogatják. Vagyis a törvény – nagyon helyesen – bezárja a több áttéten keresztül történő trükkös pénzfolyósítás lehetőségét is.

A bankokra is kötelezettséget ró a jogszabály – a pénzintézeteknek a külföldről érkező engedélyköteles átutalások azonosítása érdekében figyelniük kell a jegyzékbe vett (listázott) ügynökszervezetek számláit, és ha azokon engedélyköteles műveletet észlelnek, értesíteniük kell a pénzmosás elleni szervet, esetünkben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egységeként működő pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni irodát, amelynek döntéséig az ügynökszervezet nem férhet hozzá az átutalt összeghez. Ha mégis hozzáfér, az összeget a felelős banknak kell megfizetnie az állam részére.

Ha valamely érintett ügynökszervezet törvényt sértve mégis külföldi pénzt fogad el, akkor a pénzmosás elleni szerv hatósági ellenőrzést folytat ellene, és bírságot szab ki, ami a bezsebelt zsold összegének huszonötszöröse. Ezt a pénzt az ügynökszervezetnek tizenöt napon belül be kell fizetnie a Nemzeti Együttműködési Alapba.

Ha ezt nem teszi meg, vagy másodszor is lebukik, az érintett ügynökszervezetet eltiltják a közélet befolyásolásától – magyarán lehúzhatja a rolót. Ez esetben a szervezet teljes vagyona is a Nemzeti Együttműködési Alapba kerül.

És hogy mely ügynökszervezetekre sújt le a magyar önvédelem eme üdvözlendő, hiánypótló fegyvere? Csak néhány a sok közül, a teljesség igénye nélkül: a 24.hu, a 444.hu, a Telex, az egykori Magyar Nemzet és a magyar nemzet árulóiból verbuválódott Magyar Hang, az Amnesty International, a Transparency International (ez a nevében átláthatóságot hirdető globalista politikai szervezet maga is boldogan rejtőzött a szürke ködben – eddig), az LMBTQ-toborzó utcai provokációkat szervező Szivárvány Misszió Alapítvány, a hasonszőrű Háttér Társaság, a Klubrádió, a Magyar Narancs, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, a különösen kártékony, Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok, a Political Capital, a Republikon Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért nevű politikai szervezet, és még sokan mások. Ezek és társaik eddig megtéveszthették naiv honfitársainkat, azt a látszatot keltve, hogy a közéleti világnézeti sokféleség hazai ihletettségű, tehát magyarként figyelembe veendő műhelyei.