Egy hete beköszöntött a csillagászati tavasz az északi féltekén, de a demográfiai tél tovább tombol Európában. A vén kontinens lakossága egyre erőteljesebben fogy (és egyúttal öregszik), mert egyre kevesebb gyermek születik. Ezt támasztják alá az európai népesedési helyzetről az Eurostat által nemrég publikált legfrissebb, 2024. évi adatok is. Ezek szerint a 27 tagú EU-ban 3,3 százalékkal kevesebb volt az újszülöttek száma az egy évvel korábbinál, és tovább csökkent a teljes termékenységi arányszám (TTA) is, ami azt mutatja, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett.
Demográfusok, társadalomstatisztikusok alaptézise, hogy
egy ország népességszáma akkor fenntartható (bevándorlás nélkül), ha a TTA eléri a 2,1-et, magyarán minden szülőképes korú nő legalább két gyermeket hoz világra és nevel fel. Ezt nevezik reprodukciós szintnek, amit jelenleg már egyetlenegy uniós ország sem ér el, sőt Európa egésze egyre inkább távolodik tőle!
Ha az utóbbi néhány év számait nézzük, a 2021. évi több mint négymillió csecsemő helyett 2024-ben már csak 3,55 millió született. A TTA 2021-ben még 1,53 volt, 2022-ben 1,46, 2023-ban 1,38, 2024-ben pedig már csupán 1,34, vagyis az EU-ban száz nő 2021-ben átlagosan 153 gyermeket hozott világra, 2024-ben már csak 134-et. A 2025-ös adatokat még nem ismerjük, de a negatív trend vélhetően folytatódott.
A Szent István-renddel 2018-ban kitüntetett, másfél éve elhunyt világhírű demográfus,
Demény Pál azt vallotta és hirdette minden fórumon, hogy hosszú távon semmi más nem fontosabb, mint a demográfia. Ferenc pápa is többször kinyilvánította, hogy a gyerekek, a családok száma központi kérdés Európa jövőjét tekintve, és az, hogy hány gyermek születik, a legfontosabb mutató annak felmérésére, hogy egy népben mekkora a remény.
Európa számos országában azonban – főként nyugaton – a gyerekvállalás ösztönzése, a családok támogatása helyett a bevándorlást tartották, tartják még ma is gyógyírnak a népességfogyásra. Csakhogy a születésszám csökkenése annak ellenére következett be, hogy ma már az unióban minden negyedik újszülött bevándorló hátterű anyától származik.
Magyarország viszont 2010 óta egészen más úton jár: a népesedés- és családpolitika áll a kormányzás fókuszában, s a nemzeti kormány évről évre továbbfejleszti, bővíti az Európában egyedülálló családtámogatási és otthonteremtési rendszert.
Ennek meg is volt az eredménye – tíz év alatt, 2011 és 2021 között oly mértékben megnőtt hazánkban a gyermekvállalási kedv, hogy uniós sereghajtóból az éllovasok közé kerültünk: 1,23-ról 1,61-re emelkedett a termékenységi ráta, azaz száz nőre már 161 újszülött jutott. Akkortájt úgy tűnt, nem elérhetetlen az a kormányzati cél, amit Orbán Viktor a 2017-es Budapesti Demográfiai Fórumon jelentett be, hogy 2030-ra 2,1-re emelkedjen a születési arányszám. 2022 után azonban sajnos megfordult a kedvező trend: 2023-ban 1,51, 2024-ben 1,39, 2025-ben pedig már csak 1,31 volt a TTA, ami a 2021. évihez képest majdnem húszszázalékos csökkenést jelent. Békeidőben ilyen mértékben még nem zuhant nálunk a gyermekvállalási kedv!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!