A tavasz beköszöntött, a béke nem

Vélemény

A tavasz beköszöntött, a béke nem

AZ ELMÚLT HÉT ESEMÉNYEI – A két legfontosabb háború, az orosz–ukrán és az iráni folytatódott.

Nógrádi György

irán béke usa ukrán háború izrael oroszország európa 2026. 03. 30. 5:47

Fotó: ATTA KENARE / AFP

Az amerikai és az izraeli légierő tovább bombázta Iránt. A katonai létesítményekben és eszközökben óriási károk keletkeztek, de Irán nem kapitulált. Csapásokat mért és mér a térségben lévő amerikai és izraeli katonai és politikai célpontokra. Többek között az Indiai-óceán térségében, Irántól mintegy négyezer kilométerre fekvő brit bázisra, Diego Garciára is, amelyet az amerikaiak közösen használnak a britekkel. A bázis egyike a világ négy legfontosabb katonai támaszpontjának.

Az iráni támadások az Arab/Perzsa-öböl déli részén lévő amerikai bázisok ellen is folytatódnak. Katart olyan súlyos csapások érték a nyersanyag-kitermelés területén, hogy a károk helyreállítása előreláthatólag több évet vesz igénybe.

Az iráni támadásból több ország azt a következtetést vonta le, hogy ha az indiai-óceáni szigeten lévő bázis elérhető, akkor ugyanígy elérhetők az európai fővárosok is. Erdélyben, ahol egy héttel ezelőtt előadásokat tartottam, rendszeresen megkaptam a kérdést, hogy érheti-e támadás a jövőben Romániát és a területén lévő amerikai bázisokat.

A négy hete kezdődött amerikai–izraeli támadás óta Irán mostanáig nem kapitulált. Újra bebizonyosodott, hogy egy háborút elkezdeni – minden probléma ellenére – sokkal egyszerűbb, mint befejezni. Bár a politikai és katonai felső vezetés jelentős részét likvidálták, a helyükre lépett második vonal folytatta a harcot.

A történelemben először tudtak lelőni egy F–35-ös amerikai harci gépet, amely jelenleg a világ csúcstechnológiájába tartozik, és ellentmondásos információk vannak arról, hogy a térségben lévő két amerikai repülőgép-hordozóból (USS Abraham Lincoln és USS Gerald R. Ford) az előbbit találat érte.

A kínai kormány újra bejelentette, hogy hajlandó közvetíteni a harcoló felek között, Oroszország pedig továbbra is támogatja – az amerikaiak tudtával – fegyverekkel és információkkal a teheráni vezetést.

Az USA-n belül vegyes a háború fogadtatása. A kormány egyik tagja, Joe Kent, aki a Nemzeti Terrorelhárító Központ vezetője volt, egyet nem értése jeléül lemondott.

Nyugat-Európában, az USA szövetségi rendszerében szintén vegyes a háború megítélése. A német államfő (volt szociáldemokrata külügyminiszter és egykori kancellárjelölt), Frank-Walter Steinmeier úgy fogalmazott, hogy a térség mindkét háborúja, az Irán elleni és a gázai is szemben áll a nemzetközi joggal. Az ő megbízatása egy év múlva lejár, és már nem választható újra, ezért a mostani német koalíciós – CDU/CSU és SPD – kormánynak mást kell jelölni a szövetségi elnöki tisztségre.

A német gazdaság továbbra is súlyos válságban van. Most jött ki az a döntés, hogy a jövőben maximum egyszer lehet naponta emelni a benzinárakat a német kutakon.

Németországban idén öt tartományi választást tartanak. Az elsőt a Zöldek, a másodikat a CDU nyerte meg. A maradék három választás a keleti tartományokban, a volt NDK területén lesz, ahol az AfD nagyon népszerű.

Érdekes, hogy Helmut Kohl és Angela Merkel 16-16 évig volt kancellár. Merkel volt az egyetlen nő, az egyedüli keletnémet és az egyetlen, aki a természettudományok és nem a társadalomtudományok területéről érkezett. Amikor néhány napja budapesti útján megkérdezték, hogy miért mondott le, amikor látnivaló volt és beigazolódott, hogy egyik párt sem képes őt pótolni – sem Olaf Scholz (SPD), sem a mai kancellár, Friedrich Merz (CDU) –,
Merkel azt válaszolta, olyan beteg volt és annyira elfáradt, hogy nem érezte képesnek magát a feladat további ellátására.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a belpolitikai sikertelenségét külpolitikai aktivitással próbálja ellensúlyozni. A Közel-Kelet harcoló feleit felhívta telefonon. Az izraeli államfővel közölte, hogy kezdjenek egyeztetést a libanoni polgárháborúban a síita Hezbollahhal, majd a teheráni vezetést szólította fel a háborúban a nemzetközi jog betartására. Mivel a térségben nagy a veszélye a háború eszkalációjának, a telefonhívásoknak túl sok eredménye nem várható.

Izrael – részint a területét ért iráni és libanoni síita csapások hatására – a behívható tartalékosok létszámát 280 ezer főről 400 ezerre növelte.

A nemzetközi szakértők és megfigyelők úgy látják, hogy a háború hatására az izraeli politika jobbra tolódott el, és a jelenlegi miniszterelnök újraválasztása valószínűnek látszik.

A nagy kérdés az, hogy meddig marad fenn az USA és Izrael Iránnal szembeni koalíciója, figyelembe véve, hogy a két stratégiai szövetséges térségbeli céljai nem fedik le teljes mértékben egymást.

Az orosz–ukrán háborúban sem katonai, sem diplomáciai fordulat nem következett be. Az újabb floridai kétoldalú tárgyalások az amerikai és az ukrán delegációk között ismét eredménytelenek voltak. Az ukrán államfő többoldalú csúcstalálkozót javasolt a vitatott kérdések kezelésére.

Trump amerikai elnök ismét bírálta Ukrajnát.

Amikor Kijev – komoly ellenszolgáltatásokért cserébe – felkínálta támogatását a kicsi, de gazdag arab államoknak az iráni drónok elleni harcban, az amerikai elnök bejelentette, hogy az ukrán elnök lenne az utolsó ember, akitől támogatást fogadna el. Azt is elmondta, hogy Putyin orosz elnök iránt nagyobb bizalma van, mint a NATO vezetői iránt.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője, a katonai hírszerzés korábbi feje, Kirilo Budanov úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnának a jövőben jóval aktívabb Afrika-politikát kell folytatnia. Ő is és Zelenszkij államfő is kijelentette, hogy a Donbász még ukrán kézen lévő területeinek Oroszország részére történő átadása egyet jelentene azzal, hogy Ukrajna lemond az utolsó, jól kiépített védelmi vonaláról, és ezzel megnyílna az út az oroszok előtt Európa elfoglalása felé.

Az ukrán érvelés négy éve ugyanaz: ők védik Európát, ezért Európa fizessen és támogassa Kijevet. Az, hogy ez az érv nem igaz, senkit sem érdekel.

Időközben, az iráni háború következményeként megugrott kőolajárak hatására Oroszország napi bevételei 150 millió dollárral nőttek.

Tavasz van. A helyi háborúk folytatódtak. Jelenleg egyikre sincs gyors megoldás a láthatáron.

A szerző biztonságpolitikai szakértő