Algoritmusok és a kormánybuktatások

Vélemény

Algoritmusok és a kormánybuktatások

A Facebook-Meta egy új típusú kihívást jelent a jelenkori demokráciák életében.

Pap Krisztián

Meta választás Tisza algoritmus 2026. 04. 18. 6:30

Fotó: Shutterstock

Toroczkai László nem tévedésből mondta a kampányzáró végén, hogy a Facebook megnyerte a Tisza Pártnak a választást.

Az első Facebook-forradalom Tuniszban volt 2010-ben, mivel az állami cenzúrát a Facebook segítségével kerülték meg. Az egyetemisták így a közösségi oldalon osztották meg a rendőri brutalitásról készült videókat, és itt szervezték a tüntetéseket. Ennek lett hatása az eufemisztikus jázminos forradalom, ami végül Zín el-Ábidín ben Ali elnök bukásához vezetett, és elindította az arab tavasz nevű eseménysort a régióban, ami alaposan fölzaklatta a Közel-Keletet.

A másik kiemelt eset a bangladesi példa 2024-ben, amikor a bangladesi diákok a Facebookot használták a kvótarendszer elleni tüntetések megszervezésére és a kormányzati erőszak dokumentálására. A szerveződés és információáramlás rendkívül gyorsan zajlott a fiatalok körében, és a megmozdulások hatalmasra nőttek, végül Sejk Haszina Vazed miniszterelnök asszony lemondásához és az országból való elmeneküléséhez vezettek 2024 augusztusában. Mindkét esetben a közösségi média segítségével tudták a tüntetők megkerülni az állami híradásokat, és nemzetközi figyelmet irányítani az eseményekre. Sejk elűzése mögött egy amerikaiak által követelt radarbázis ügye állt.

A fordulópont, amikor egy információs hatalom képes a fennálló hírközlő szervek fölé kerekedni, a 2020-as amerikai választás volt. Egy Trump-aktivista ugyanis létrehozta a Stop the Steal nevű Facebook-csoportot, amiben csalással vádolta a demokratákat és harcra szólított föl, és ez végül a capitoliumi lázadáshoz vezetett.

A csoport tagsága futótűzként terjedt, volt, hogy tíz másodpercenként százan léptek be. Erre felfigyeltek a Facebook-adminisztrátorok és nem állították meg a dezinformációk és összeesküvés-elméletek terjedését, hanem fokozták, hiszen az, hogy a felhasználó mit lát az idővonalán görgetve, hogy milyen logikával válogatnak a tartalmak között az algoritmusok, nem véletlenszerű, hanem a Meta vezetőinek tudatos döntésének eredménye. A tudatos hergelés a Facebook-alkalmazottak között is aggodalmat szült, és egy kiszivárgott jelentésben egyikük úgy fogalmazott: „A történelem nem fog minket jóindulatúan megítélni”. Információs hatalommal való visszaélés történt. Mark Zuckerberg ezt azért csinálta, mert a vállalat részvényei esni kezdtek és így pörgette föl a Facebook-használatot, egyben a Trump-híveket is sikerült befeketíteni.

Zuckerberg 2018-ban jelentette be, hogy a Facebook alapjaiban alakítja át az algoritmusát, előtérbe helyezve a Meaningful Social Interactions (Tényleges Szociális Interakciók) mutatót. A váltás lényege az volt, hogy a passzív tartalomfogyasztás (hírek olvasása, videók nézése) helyett azokat a posztokat részesítsék előnyben, amelyek aktív beszélgetést generálnak a felhasználók és ismerőseik között. A családtagok és barátok bejegyzései hátraszorították a márkák és médiumok tartalmait. Az algoritmus számára többet ért egy hosszú komment vagy egy megosztás, mint egy egyszerű lájk, vagyis észrevétlenül szorosabbra fonták a felhasználok közötti kapcsolatot. Ez is volt a cél, hogy a felhasználók minél több időt töltsenek a felületen. Ez különösen a politikai buborékokban hasított, és ez történt Magyarországon a választást megelőző egy évben!

Európában is játszódtak már le kétes eredményű országgyűlési választások, illetve azok előkészítései. Miért volt az, hogy Csehországban megbukik Babis, majd négy év múlva megerősödve tért vissza? Ugyanez Szlovákiában is lejátszódott. Vélhetően mindkét esetben a Facebook-algoritmusok csinálták a stratégiát és a kampányt, majd amikor a nép rájött, hogy választott vezetőik nem az ő akaratukat hajtják végre, akkor visszatértek a nem globalista pártokhoz.

Maradjunk a szlovák példánál! Vitathatatlan, hogy Robert Fico és pártja, a Smer-SD 2020-as vereségében a Facebook algoritmusa és az azt mesterien kihasználó Igor Matovic (OĽaNO) kulcsszerepet játszott. Érzelmi alapú terjedést alkalmaztak, mivel a Facebook algoritmusa képes előnyben részesíteni a magas interakciót (lájkok, dühös reakciók, megosztások) kiváltó tartalmakat.

Matovic csapata ezt felismerve radikális, érzelemgazdag és gyakran gerilla stílusú videókkal árasztotta el a platformot, amelyek gyorsabban terjedtek, mint a hagyományos politikai hirdetések.

Matovic egyik legmeghatározóbb húzása az volt, amikor elutazott a franciaországi Cannes-ba egy volt Smer-miniszter villájához, és élőben közvetített. Az algoritmus a rengeteg megosztás és komment miatt felkapta a videót, ami többmilliós nézettséget ért el, közvetlenül rombolva Fico korrupcióellenes imázsát. Vagyis a negatív érzelmeket erősítette föl. Ahogy egy korábbi Facebook-alkalmazott, Frances Haugen elmondta, a platform algoritmusa az indulatokat (a dühös fejet) ötször akkora súllyal vette figyelembe a hírfolyamban, mint a sima kedveléseket. Ez kedvezett a Fico-ellenes, dühre és felháborodásra építő ellenzéki kampánynak.

A magyarországi eseményeken látszott, hogy a negatív tartalmakat a végletekig pörgették a közösségi térben, annyira, hogy valójában már a felhasználók sem értik, hogy mit csinálnak és hogy indulataik rabjaivá váltak. Láttuk, ahogy a magukból kivetkőzött Tisza-szimpatizánsok őrjöngve szitkozódnak, követelőznek.

Ilyen elementáris negatív turbulenciával a kormányoldal véleményformálói nem versenyezhettek, bármennyien is voltak. És az indulati fertőzés nem állt meg a közösségi térben, hanem terjedt tovább a családra, barátokra, egészen addig, hogy egy politikailag intakt tömeget sikerült a kormány ellen fordítani. Elképesztő, hogy eljutottunk arra a szintre, hogy gombnyomásokkal képesek százezres tömegeket önmaguk és saját sorsuk ellen fordítani.

A Facebook-Meta tehát egy új típusú kihívást jelent a jelenkori demokráciák életében, amivel nagyon nehéz mit kezdeni, hiszen a pénz és a globalista befolyás érvényesül a vállalat üzletpolitikájában. Vélhetően megoldás lenne, ha végre létrejönne egy európai Facebook, amelynek szigorú megkötései lennének a politikai szerepet illetően.

A szerző író, újságíró