A folytatás sem érdektelen. A győztes Szent Liga megszállt államnak, szimpla provinciának, a Habsburg-birodalom meghódított területének tekintette Magyarországot, ennek megfelelően bánt is vele. Ennél már csak az elképesztőbb, hogy egy évvel később, az 1687-es pozsonyi diétán a magyar rendek lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, az ellenállási jogról, elfogadva ezzel a Habsburgok örökletes királyságát. Hivatalos uralkodónk, Lipót ezek után még Erdélyt is „oltalma alá helyezte”; ráadásul felszámolta a hajdúk évszázados szabadságát, katonáskodásra, robotra kötelezte őket, akik így jobbággyá, földesurak béreseivé lettek. „Hálából”, amiért oroszlánrészt vállaltak a török kiűzésében.

Csoda-e, ha ezek után az ifjú Rákóczi Ferencre várt a lemarkecolt ország? De az már egy másik történet.  

Borítókép: Benczúr Gyula: „Budavár visszavétele 1686-ban” (Fotó: Wikipédia)