Az ellenzék antiszemita rossz híre

A László Imre- és a Bíró László-ügyben lapító főpolgármester nemcsak cinkos, de tettestárs is.

2020. 08. 28. 8:00
MAAS, Heiko; Roth, Michael
Berlin, 2019. július 31. Heiko Maas német külminiszter (j) és Michael Roth külügyi államminiszter a hetenkénti kormányülésen a berlini kancellári hivatalban 2019. július 31-én. MTI/EPA/Hayoung Jeon Fotó: Hayoung Jeon
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Felháborítóan alaptalan a német külügyi államtitkár, Michael Roth antiszemitizmusvádja hazánk, a magyar emberek ellen. Megnyugtató viszont, hogy a magyar kormány a leghatározottabban visszautasította a képtelen, már dögunalomig, könyökkoptatásig ismert és soha, semmilyen halovány konkrétummal alá nem támasztott, gyomorforgató vádat.

Érdemes azonban felhívni egy új szempontra a figyelmet, amely ha nem is mossa tisztára a hebehurgya szociáldemokrata politikust, ám árnyalhatja a meg- és elítélését.

Hisz a hű Soros-szövetséges Roth úr olyan szűkszavúan, kurtán-furcsán – mondhatni kurz und schlecht – fejtette ki véleményét, hogy nem lehetünk biztosak abban, pontosan kikre értette az antiszemitizmus magyarországi erősödéséről szóló rágalmát.

Mi van akkor, ha László Imre összellenzéki, amúgy Gyurcsány-párti, DK-s újbudai polgármester penetráns Hitler-méltatása indukálta jelentős részben Roth ellenünk való kirohanását? Hisz azt csak a hazai baloldal nyeli be úgy, mint kacsa a nokedlit, hogy a dicsőítés, amelyben azt ecsetelte, hogy a Führer megérdemelte a Time magazinnál 1938-ban az év emberévé választást, élete legrosszabb mondata volt. Már ott kezdődik a hibalajstrom, hogy nem egyetlen mondat volt, hanem több, egész kis mondatfüzér, kinyilatkoztatás, retorikai elemekkel megtűzdelve. „Megérdemelte? Meg. Mert az a munkája, amit addig kifejtett, az gyakorlatilag Németország felemelkedését hozta, méghozzá a világgazdasági válság után” – vallotta meg addig magába fojtott, kifelé titkolt rajongását László Imre. A baloldali polgármesternek, DK-s élpolitikusnak tehát az a korszak tetszett, amikor már halomra verték, sőt öldösték a zsidókat, megszállták Ausztriát és már réges-rég, 1933-ban erőszakosan megszavaztatták az SA-rohamosztagosok által körbevett Reichstaggal, a megfélemlített és kiszelektált birodalmi képviselőkkel a felhatalmazási törvényt.

Mesélje már el László kerület- vagy körzetvezető, melyik mondata volt, amelyet a többivel ellentétben ma már a felhördülés hatására rossznak tart? Az, hogy „Meg”? A többivel pedig nincs is semmi gondja a DK-s pártszolgálatosnak? De mi van akkor, ha a németeknek mégis van gondjuk azzal, hogy egy magyarországi politikus nyílt színen dicséri a világot lángba borító náci pártvezért? Főként úgy, hogy pár napra rá pedig Nelson Mandela helyett Josef Mengelét, a tömeggyilkos, emberkísérletei révén hírhedtté vált szörnyorvost emlegette a vídiaeszű DK-s pártember egy tévéstúdióban, mint akiről teret lehetne a XI. kerületben elnevezni, majd csak a műsorvezető jóindulatú helyreigazításának hatására helyesbített? Mi lett volna, ha kollégánk nem szól? Akkor ma már Josef Mengele park díszlik Újbudán puszta tájékozatlanságból? Vagy neki is kijárt volna a megtiszteltetés „a munkája alapján, amit kifejtett”?

Miért lehetünk biztosak benne, hogy ezek a hírek nem eltorzítva, immár a bűnös Fidesz nyakába varrva jutottak el a fél- vagy annyira sem informált világagya német baloldalhoz? Megspékelve még azzal is, hogy az Újbudán kormányzó baloldal a napokban elutasította a helyi Fidesz–KDNP-frakció hangsúlyozottan pártpolitikát kerülő nyilatkozatát, amelyet a holokauszt áldozatainak és azok leszármazottainak a védelmében nyújtottak be?

Egyáltalán nem abszurd feltételezés, hogy már azt sem tudják a német szocdemek, ki, melyik pártbeli politikus hozsannázott Hitlerről és emlegette pozitív kontextusban Mengelét. Ne feledjük, nemrég sokan még a Jobbikot is kormánypártnak tartották nyugaton. Meg azt sem tudták, hogy a 4-es metrós és alstomos korrupciós ügyek a Gyurcsány-kormány idején zajlottak. Ha így folytatódik a nyugati, illetve a német baloldal szellemi hanyatlása, még a 2006-os Gyurcsány-féle rendőrterrorért, polgárverésekért is elő akarják majd venni az Orbán-kormányt. Úgyhogy simán belefér, hogy azért is a Fideszt kárhoztassák és tartsák antiszemitának, hogy Bíró László szerencsi jobbikos, de összbaloldali jelölt Judapestet és a pajeszre utalva tetűcsúszdásokat emlegetett. Elvégre már szellemi rokona, Vágó István DK-s főgyűlölködő is azt írta egy-két éve, hogy nehezen viseli a kaftános-pajeszos-kalapos zsidók látványát.

És mi a helyzet azzal a botránnyal, amikor Deutsch Tamás parlamenti felszólalása alatt egy jobbikos képviselő a fideszes EP-képviselő származására egyezményes rasszista jelzéssel, orrhoz tett ujjal célzott? Sajnos nem lehet elvetni, hogy azóta már ezt is a kormánypártok számlájára írják. Hogy totális képtelenség volna? Ugyan már, mikor számított a baloldal számára az igazság? Így aztán Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő régebbi zsidólistázási követelése, majd az őt az ATV stúdiójában felmentő Karácsony Gergely Párbeszéd-társelnök magánszáma is közrejátszhatott abban, hogy Roth államtitkár most ilyen hamis vádakkal állhasson elő. S ha már az azóta főpolgármesterré avanzsált Karácsony szóba került, nem határolódott el László Imre Hitler-éltetésétől, ahogy soha semmilyen baloldali antiszemita megnyilvánulástól sem. Babitstól tudjuk: vétkesek közt cinkos, aki néma. Aki azonban nemcsak néma, hanem mosdatja a bűnöst, az nem is cinkos, hanem tettestárs. Ez nem csupán a László Imre- és a Bíró László-ügyben sunyító, gyáván lapító főpolgármesterre igaz, hanem a komplett hazai baloldalra, amely soha, egyetlen szóval sem hajlandó fellépni kirekesztő, rasszista párttársaival szemben.

Bizony, se szeri, se száma az ellenzék antiszemita megnyilvánulásainak. Helyszűke miatt nem is lehet mindre bővebben kitérni, így az Index Zrt. jelen nem lévő elnökének az ATV műsorvezetője általi lezsidózására sem. Ezeket simán hozzácsaphatták az úgymond magyarországi antiszemitizmus bűnlajstromához. Miután az a dogma a nemzetközi balliberális fősodorban, hogy hazánkban csak a jobboldal lehet antiszemita, sohasem kérdés a nyugati, német politikusok számára, hogy melyik párthoz tartoznak az elkövetők.

A magunk részéről viszont azt ajánljuk Herr Rothnak, hogy ne a magyar nép, csak a magyar baloldal elleni hetes cikkelyes, autodafés eljárást szorgalmazza. És ha már benne van a svungban, saját hazája ellen is nyújtsa be hetes cikkelyes igényét. Mint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is utalt rá bejegyzésében, ott tavaly nyílt utcán gyilkoltak zsidókat származásuk miatt, ­mialatt nálunk a zsidó közösség reneszánszát éli, biztonságos körülmények között élhet. Ezért aztán a leghelyesebb, ha magyarellenes rasszizmus miatt is megindítják ama rettegtető retorziós eljárást – saját maguk ellen.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.