Őszinte sajnálattal veszem tudomásul, hogy a hazai politikai közéletben kifejezetten durvul a küzdelem, sértegetések, megalapozatlan állítások sora borzolja a józanul gondolkodó, a politikusok részéről némi önuralmat és visszafogottságot is igénylő, sőt elváró állampolgárok idegeit. A szalonképtelen viselkedést produkáló és lejárató írásokat közreadó politikusok, parlamenti képviselők között is nagyon előkelő helyen van Szabó Tímea, Óbuda-Békásmegyer (III. kerület) országgyűlési képviselője.
Sajnos nem először ütközöm meg Szabó Tímea képviselő viselkedésén, parlamenti rikácsolásain, ferdítésein, bődületes hazugságain, és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata Óbuda című lapjában rendszeresen közölt cikkein. Magam természetesen el tudom fogadni azt, ha valaki az én nézeteimmel ellentétes álláspontot képvisel, de elvárom, hogy azt udvariasan, a másik felet nem sértően, nem kioktatóan, nem megalázva, s főleg ne hazugságokkal fűszerezve tegye!
Szabó Tímea azonban nem ilyen ember. Neki minden szavából, minden mondatából zsigeri gyűlölet érződik a patriotizmust hirdető polgári kormány iránt. Ő Orbán-fóbiában szenved, nem látja sajnos a fától az erdőt. Így a több mint tíz éve kormányon lévő, polgári elkötelezettségű vezetés eredményeit sem látja, csak a vélt hibákat ostorozza és felelőtlen ígéreteket tesz. Pontosan úgy tesz egyébként, mint a főpolgármester, aki vele együtt a kimutathatatlan támogatottságú, Párbeszéd elnevezésű párt vezetője, illetve képviselője.
Én azonban úgy vélem – nem feltételezve természetesen, hogy a polgári kormány tévedhetetlen, és ebből adódóan reális tényként fogadva el, hogy a polgári kormány a tíz év alatt számos hibát követett el, s több dologban is tévedhetett –, nem látni azt, amit Orbánék mondjuk a családi otthonteremtés, a pedagógusi életpálya megteremtése, az orvosi hálapénz kivezetése, a nemzeti összetartozás érzésének erősítése, a munkahelyteremtés, a külföldön dolgozó szakemberek hazahívása terén tettek, az nagyon súlyos hiba. Ez az objektivitás teljes hiányát jelenti, megítélésem szerint elfogadhatatlan, tűrhetetlen elfogultságot takar. Tévedni persze lehet – errare humanum est –, de a tudatos tévedést becstelenségnek hívják. S meggyőződésem, hogy igencsak elvárható lenne, hogy egy országgyűlési képviselő ettől mentes legyen!