Az általában a neonáciktól az életüket féltő, aztán sok esetben a csótánytól való félelmükben azért mégiscsak hazatérő menekültjeink száma 2008 tavaszán nőt meg, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy exponenciálisan: ekkor szűnt meg ugyanis a kanadai vízumkényszer. A téma megihlette az Indexet is, a portál az egyébként a kormánytól független Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (IRB) adatai alapján a következő adatokat hozza: míg 2007-ben 34-en indultak el köreinkből a tengerentúlra, addig a következő évben már 285-en. Egy esztendő múlva ez a szám csaknem megtízszereződött (2423), és azóta is kétezer fölött van.
A birtokunkba került dokumentum befejeződött ügyekkel foglalkozik, eszerint tavaly 1178 kérelmet bírált el az IRB, ebből 22 esetet hagytak jóvá (1,8 százalék), 72 kérelmet elutasítottak (6,1 százalék), 117 esetben a kérelmező nem is vett részt az eljárásban (10 százalék), 967 esetben pedig a kérelmezők maguk személyesen visszavonták kérelmeiket (82 százalék). Tehát a „menekültek” 92 százaléka nem igazán forszírozta, hogy befogadja őt üldözői elől a kanadai nemzet.
2011 első tíz hónapján a hozzánk eljuttatott dokumentum szerint 3500, a Canada Border Services Agency szerint ezerrel kevesebb magyar menekültkérelem érkezett be hozzájuk, az eltérés jelentős, a lényeg azonban nem ez, hanem az, hogy az első öt hónap feldolgozott adaiból kiderül, megint csak magas a visszavont és elhagyott kérelmek száma: 673 kérelemből 46-an kapták meg a menekültstátuszt (viszonyításképpen: 5 éve ennyien mentek ki tőlünk Kanadába összesen) és 125 elutasítás mellett 118 kérelmező nem jelent meg az eljárás során, 384 személy pedig visszavonta a kérelmét.
A beadott kérelmeket a kormánytól független Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (IRB) bírálja el, így ennek a szervnek a működésére a kanadai politikának közvetlen ráhatása nincs, sőt: még a kérelmet befogadó határőrnek vagy bevándorlási tisztviselőnek sincs jogosultsága vizsgálni a menekültkérelem megalapozottságát. Újabb adalékot kaptunk tehát az Origó tengerentúlon csicskáztató honfitársainkat bemutató riportsorozatának megértéséhez: ennek fényében teljesen életszerű, hogy pusztán a refugee, azaz a menekült szó mantrázásával máris befogadta őket a hoki őshazája. Igen ám, de a bevándorlásügyi adminisztráció Kanadában sem valami gyors, így nem ritkán két-három évig is elhúzódik, miközben a menekültstátuszra várakozók szociális ellátásban, lakástámogatásban, ingyenes orvosi ellátásban és oktatási ellátásában részesülnek.
Ez a Kurland által emlegetett „megfejés”. Egy személy átlagban 500-600 kanadai dollár havi támogatásban részesül, ami egy négytagú család esetében 2000-2400 kanadai dollár körüli összeget ér el. Egy kanadai dollár ma 230 forint körül van, így egy személy olyan 125 ezer forinttal sáfárkodhat, egy négytagú „menekültcsaládnak” pedig havi félmilliót folyósít Kanada, ami egészen az eljárás befejezéséig jár. Emellett pedig jár ingyenes orvosi ellátás, valamint albérleti/bérleti támogatás is. És mindez akár meg is hosszabbítható, mivel az eljárás során hozott bármilyen döntés ellen a kérelmező jogorvoslati lehetőséggel élhet, így az elutasító döntés ellen is be lehet nyújtani bírósági fellebbezést. A segély pedig bankszámlára érkezik, ami megint csak jelentős segítség a pincében tartott csicskák lesápolásához.
origo.hu
Mentőnek ütközött egy busz Kaposvárnál
