A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről rendelkező kormányjavaslatot – amelyről az MSZP-frakció név szerinti voksolást kért – hétfőn fogadta el az Országgyűlés. A javaslatot a kormánypártok képviselői támogatták, míg az ellenzék nemet mondott rá. A megszüntetés alól kivételt jelent a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye, őket továbbra is megilleti az öregségi nyugdíj.
Az átalakítást egy júliusi alkotmánymódosítás tette lehetővé, kimondva, hogy a korhatár előtti nyugdíjak csökkenthetők, szociális ellátássá alakíthatók, illetve – a kedvezményezettek munkaképessége esetén – megszüntethetők. Így 2012. január 1-jétől megszűnik az előre hozott és a csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek, országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj, továbbá megszűnik a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is.
A már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, a fegyvereseknél szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és 2012-től ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak, akik erre jogot szereztek.
Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával a Ház arról is döntött, hogy balettművészeti életjáradékra jogosult, aki a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy jogelődjeiknél legalább huszonöt éven át magántáncos vagy a tánckar főállású tagja volt. Az életjáradék megállapításának, folyósításának és megszüntetésének részletes szabályait a kormány állapíthatja meg.
A nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedik
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék a jövőben a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkedik, a nyugdíjkorhatár betöltésétől pedig öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani őket. Az említett korhatár előtti ellátások és járandóságok társadalombiztosítási szempontból nem minősülnek nyugellátásnak, de a bennük részesülők egészségügyi szolgáltatásra jogosultak.
A jogszabályba három fideszes képviselő javaslatára az is bekerült, hogy a szolgálati jogviszony megszűnését követően korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülők mentesüljenek a magánszemélyek jövedelmeit terhelő 98 százalékos különadó alól.
A hétfőn elfogadott törvény alapján az 1955-ben vagy azután született, korábban a hivatásos állomány tagjaként dolgozók esetében a szolgálati nyugdíjat 2012 januárjától a nyugdíjemelés mértékével növelt, de az szja-val csökkentett összegben szolgálati járandóságként kell tovább folyósítani. Megkötést jelent, hogy a járandóság nem csökkenhet a decemberi minimálbér másfélszerese alá. Emellett nem csökkenthető a járandóság, ha a szolgálati viszonyt egészségi alkalmatlanság miatt szüntették meg, és az ezt megalapozó baleset vagy betegség összefügg a szolgálati kötelmekkel, illetve ha a jogosult önkéntes tartalékosi szerződést kötött.
Büntetik a feketemunkát
Fontos, hogy attól a szolgálati járandóságban részesülőtől, akit feketemunkán értek a munkaügyi ellenőrök, megvonják az ellátást, és büntetésként legfeljebb egyévi járandóságát kell megfizetnie. A javaslat egyik célja, hogy ösztönözze az egykori, a nyugdíjkorhatárt még el nem érő rendvédelmi dolgozók újbóli munkavállalását. Így a szolgálati járandóságból visszatérők – az egykori katonák és tűzoltók is – kérhetik, hogy az öregséginyugdíj-korhatár eléréséig a rendőrség úgynevezett szenior állományába kerüljenek. Ez esetben fegyver nélküli szolgálatot látnak majd el, nettó jövedelmük nem lehet kisebb a korábbi járandóságnál, illetve a minimálbér másfélszeresénél. Az illetményemelés mértéke megegyezne az öregséginyugdíj-emelés, vagyis az infláció mértékével.
Az új szabályok a jövőben a fegyveres szolgálatra is a normál nyugdíjkorhatárt írják elő. Azonban, akinek megvan a harminc év szolgálati viszonya, az a korhatár előtt öt évvel kérheti, hogy nyugdíj előtti rendelkezési állományba sorolják, és ekkortól csak veszélyhelyzetben hívható be. Ebben az öt évben nettó illetménye megegyezik azzal, amit a rendelkezési állományba helyezésekor öregségi nyugdíjként kapna. A másik kivétel azokra vonatkozik, akik betöltötték 52. évüket, és huszonöt év szolgálati idővel rendelkeznek, ők ugyanis heti 35 órás könnyített szolgálatot kérhetnek, és éjszaka nem oszthatók be.
A korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló előterjesztést Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter azzal indokolta, hogy a korhatár előtti nyugellátások járulékfizetéssel csak részben megalapozottak, folyósításuk a hiánnyal küzdő nyugdíj-biztosítási alapot terheli, s azt a központi költségvetés csak az államadósság növelésével tudja biztosítani. Mint írta, a Széll Kálmán-terv ezért tűzte célul, hogy nyugellátást csak a nyugdíjkorhatár betöltésével lehessen megállapítani. Az átalakítás célja, hogy a jövőben a nyugdíjkiadások ne haladják meg a nyugdíjjárulékból származó bevételeket, a nyugdíjat felváltó járandóságokat pedig nem a tb-kassza, hanem a központi költségvetés fizeti.
Új polgárőrtörvény
A jövőben csak akkor működhet egy polgárőr egyesület, ha az illetékes megyei vagy fővárosi rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kötöttek, továbbá ha tagjai az Országos Polgárőr Szövetségnek, valamint országosan egységes formaruhát viselnek.
Az ezt szabályozó új polgárőrtörvényt hétfőn 286 igen szavazattal, 44 nem ellenében fogadta el az Országgyűlés.
A új jogszabály szerint 2012 januárjától a polgárőr szervezetek nem folytathatnak politikai tevékenységet, működésük politikai pártoktól független. A törvény meghatározza a polgárőr-egyesület által kizárólagosan végezhető alapfeladatokat is, így a közterületi járőrszolgálatot, a figyelőszolgálatot és a jelzőőri feladatokat.
Az Országgyűlés hétfőn létrehozta a mezőgazdasági termelők kockázatközösségét, amely egységes kárfelelősségi rendszert határoz meg a gazdáknak. A képviselők 296 igen szavazattal, 37 nem ellenében fogadták el az ezt tartalmazó, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter által benyújtott törvényjavaslatot.
A új kockázatkezelési rendszer két pilléren nyugszik: a kibővített kárenyhítési rendszeren és egy díjtámogatással segített piaci biztosítási konstrukción. Utóbbi azon termelők számára áll rendelkezésre, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat.
A törvényjavaslat indoklásában hangsúlyozzák, a Vidékfejlesztési Minisztérium és az agrárszférában működő üzleti biztosítók olyan speciális biztosítási termékeket dolgoztak ki, amelyek eddig nem léteztek Magyarországon. Ezek közé tartozok például az aszály, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és az árvíz. A termelők az ily módon kialakított biztosításokat az üzleti biztosítókkal köthetik meg, annak díjaihoz pedig legfeljebb 65 százalékos, európai uniós és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe.
Az Országgyűlés korábban döntött arról, hogy még idén megválasztják a Kúria elnökét. A képviselők megszavazták az ügyészségről, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló sarkalatos törvényeket. Arról is döntöttek, hogy január 1-jétől tilos a háromszáz négyzetméternél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítése.
