Viszkievicz András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. műhelytanulmányának szerzője szerint az egyéni számlás (NDC) nyugdíjszisztéma stabilitását alapvetően országspecifikus tényezők határozzák meg. Az elemzés egyik fő tanulsága, hogy az egyéni számlák bevezetése – a nyugdíjrendszerbe épített automatizmusokkal kiegészítve – jelentősen javíthatja a rendszer stabilitását, mivel alkalmazkodást biztosít a gazdasági és demográfiai folyamatokhoz.
Az új nyugdíjrendszer szabályainak megalkotása során jelentős előrelépés lenne, ha a döntéshozók hosszú időre rögzítenék a nyugdíjjárulék mértékét, illetve mérlegelnék a rugalmas korhatár bevezetését. A nyugdíjrendszer kiegyensúlyozásának fő eszköze ezek után a névleges kamatláb és a nyugdíjak indexálása maradna.
Nem érdemes átvenni a svéd mechanizmust
Viszkievicz szerint a magyar korfa és költségvetési helyzet sajátosságai miatt nem feltétlenül érdemes teljes egészében átvenni a svéd kiegyenlítő mechanizmust. A rosszabb költségvetési pozíció, valamint a magasabb államadósság miatt Magyarországon szükséges lehet a kiigazítások aktuális nyugdíjasokra való nagyobb terhelése, ekkor viszont a nyugdíjak szintje a svédnél nagyobb változékonyságot mutathat. A nyugdíjszint nagyobb ingadozásai pedig komolyan felvetik a garantált alapnyugdíj bevezetésének igényét − olvasható a tanulmányban.
2012 közepére eldől
A Századvég tanulmánya kapcsán Selmeczi az MNO-nak elmondta, hogy Magyarországon éveken keresztül működött egy nyugdíjkerekasztal, amelynek az állásfoglalásait figyelembe fogják venni. A politikus rámutatott arra, hogy a Századvég által készített dokumentum az egyik fő anyag, amelynek szempontjait a kormány beépíti az új nyugdíjtörvénybe. Emellett természetesen figyelembe veszi a kabinet a tavalyi szociális konzultáció eredményeit is – tette hozzá. A nyugdíjvédelmi biztos elmondta, hogy a koncepciók kapcsán még vita van, de az év közepére el fog dőlni, melyik variáció nyújtja a nyugdíjrendszer stabil működését.
origo.hu
Menczer Tamás keményen odaszólt Kulja Andrásnak
